színház

2021.11.25. 14:00

A lelkiismeret balladája – megnéztük a Kőműves Kelemen előadást

Mekkora árat fizetünk egy-egy kitűzött célért? Ez az egyik központi kérdése a Pécsi Nemzeti Színház Kőműves Kelemen előadásának, mely több jelentéssíkon is szól a nézőkhöz.

Mohay Réka

A Nagy Viktor által rendezett előadást először közönség nélkül tartották a járvány miatt tavaly, idén azonban már a nézők jelenlétében is játssza a társulat az ismert népballadát alapul vevő darabot. A népi történetet Sarkadi Imre dolgozta fel drámatöredékekben, melyet a népszerű Szőrényi-Bródy szerzőpár öntött a rockballada köntösébe. A sokak által ismert történet jó alapot ad arra, hogy mondanivalóját mélyebben és árnyaltabban lehessen színpadra vinni. Az emberi alkotásokért, célokért és nemesnek vélt eszmékért hozott áldozatok kérdését állítja a középpontba.

A mondanivaló abszolút felfogható személyes síkon, mely a teljesítményorientált társadalmakban igen aktuális, ugyanakkor az alkotók egy történelmi dimenziót is bevontak a darabba. A kommunista diktatúra embertelenségét, az egyén eltiprását is eszünkbe juttatják a jelenetek és a párbeszédek. A dicsőnek kikiáltott társadalmi cél, a vár felépítése szimbolikusan minden politikai rezsim által kitűzött, jónak hitt eszméket jelképezi, szembeállítva azzal, milyen erkölcstelen és embertelen, brutális áldozatot kell érte hozni az egyéneknek. Az pedig, hogy anyagi érdekből, vagy a társadalmi megbecsülésért, alkotói babérokért teszi ezt valaki, végső soron mindegy, hiszen a vége akkor is az ártatlanok szenvedése, amelyet semmilyen cél nem szentesít.

Az ártatlanok szenvedését semmilyen cél nem szentesíti

Az előadás vitatható pontját annak megjelenítése jelenti, ahogyan a második felvonásban Kelemen (Fekete Gábor) lelkiismeretében meggyilkolt felesége (Györfi Anna) tovább él. A hitvestárs elvesztéséből fakadó fájdalomban a már-már őrületbe hajló megbánás és a kétségbeesett önigazolás közt vergődik Kelemen, eközben az asszony visszaidézését a rendező egy morbid benyomást keltő fordulattal jeleníti meg, amelynek megfelelő drámai hatása kétséges.

Kiemelendő Vincze Balázs koreográfiája, amely szerves része a dinamikus jeleneteknek. A színészek mozgása természetes, összehangolt és kifejező, a koreográfia találó módon néptáncos elemeket idéz, feszes és férfias.

Stenczer Béla az első felvonásban népi énekmondók stílusát idéző, drámaiságot és líraiságot vegyítő dalával a darab egész mondanivalóját előrevetíti: jaj annak, aki szerettei életét bárminemű anyagi vagy társadalmi érdeknek alárendeli.

A darab egésze az emberi természet sötét oldalát is előtérbe állítja, rámutatva a kegyetlenségre, amelyre képesek vagyunk, amely minden korszak során végigkísér minket.

Ezek is érdekelhetik