Izgalmas fotókat készít: olykor a vízbe merülve, máskor meg felhők között

– Mikor és hogy kezdődött?

– Emblematikus elődök – Dr. Oppe Sándor alapító, Tillai Ernő, Halász Rezső, Csonka Károly, Tám László – után vettem át a posztot. Elnökként Dr. Oppe Sándor volt rám igazán nagy hatással: fotográfiai alázata, lenyűgöző intellektusa, mások iránti tisztelete, szerénysége, nyugalma emelte a klubot az első 21 éve alatt a magyar fotográfia élvonalába. Ugyanakkor közvetlenül az ezredforduló előtt igen nehéz helyzetben kerültem ebbe a pozícióba. A rendszerváltás után ugyanis jelentősen csökkent a művészeti-kulturális társaságok tagjainak aktivitása. Ezért 1998-ban az volt a kezdeti cél, hogy a klub a fotográfia – művészet – különböző területeinek egyensúlyát megtartva biztosítson programot, színvonalas kiállításokat, előadásokat, fotográfiai eseményeket tagjainak, valamint Pécs és az ország fotográfiát, fotóművészetet kedvelő, művelő közönségnek. S akik ebben igazán sokat segítettek: Tillai Ernő, a Mecseki Fotóklub örökös tiszteletbeli elnöke, valamint Regős István és Mánfai György alelnökök.

– Mit emelne ki a 23 év történéseiből?

– Például a kamarakiállításokat, melyekből csaknem másfélszázat rendeztünk. 89 alkalommal a klubtagoknak, továbbá 59 meghívott hazai és külföldi kiállító hozta el ide műveit. Mecsek Szalont nyolc, Kortárs Magyar Fotográfia Biennálét három, testvérvárosi bemutatókat öt, Sopianae Szalont három alkalommal szerveztünk. Emellett örökké emlékezetesek maradnak a Mecseki Fotóklub 50 éves jubileumi eseményei 2007-ben a Pécsi Galériában és a Mecseki Fotóklub Halász Rezső Galériájában. S ekkor jelent meg az Előhívás című könyv is a klubról. A 60. évünket pedig a Cella Septichorában ünnepeltük.

– Kik azok a hazai fotós legendák, akikkel aktív barátságot alakítottak ki?

– A teljesség igénye nélkül emelnék ki néhány nevet: tiszteletbeli tagunk Korniss Péter, Tóth József „Füles”, Módos Gábor, s ide sorolnám Eifert Jánost és Szamódy Zsoltot is. S hozzátenném azt is, hogy megkerülhetetlen részei lettünk Pécs művészeti életének. Én pedig igen büszke vagyok arra, hogy a Mecseki Fotóklubot leghosszabb ideig vezető elnöke voltam, miután a múlt héten átadtam az elnöki tisztet Déri Juditnak, aki nagy lelkesedéssel, energiával kezdi munkáját.

Nem akasztja szögre a gépet

Hámori Gábor 1954-ben született Pécsett. A Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, a Pécsi Tanárképző Főiskolán, majd a Janus Pannonius Tudományegyetemen szerzett matematika-technika szakos tanári, valamint informatikus diplomát. A Pécsi Tudományegyetem I. számú Gyakorló Iskolájában 40 évig tanított technikát és fotózást, nyugdíjasként pedig ugyanitt és az Állatkert Élményközpontban vezet fotószakkört. A Magyar Fotóművészek Szövetségének és a Mecseki Fotóklubnak tagja. Kiállításai voltak Rómától a legkisebb baranyai falvakig mindenfelé. Négy gyermeke van, Virág 47, Máté 41, Benedek 33, Péter 31 éves.

A fotóművész most csak az állandó szervezői munkát fejezi be, mert mint mondja: – A fotózást soha nem lehet abbahagyni. Pedig a szakterület egyik legköltségesebb ágát űzi: repülőből készít légi fotókat. Emellett egy ugyancsak igen különleges új terület is érdekli, a víz alatti fotózás: a vízfelszíntől 1-2 méterrel mélyebben keres érdekes formákat, színeket. Továbbá húsz éves kora óta folyamatosan tanít gyermekeket fényképezni – ez is megy tovább. S remélhetőleg több ideje jut egyéb hobbijaira is: időnként hosszú utakra indul kerékpárral és kajakkal. Hogy hol gyakorolja a sportot? Terep- és országúti kerékpárjait a lakhelye és a nyaralója térségében használja: Keszü környékén, és a Balaton-parton. A legújabb hobbija pedig a tengeri túrakajakozás, erre leginkább az Adrián keres megfelelő helyszínt.