2022.03.11. 11:33
A művészet minden ágából merít inspirációt a fiatal zenész
Az ifjú csellista még csak idén végez a Zeneakadémián, de már számos értékes szakmai siker és koncert áll mögötte. Donáczi Cseperke Pécsen született, s tavasszal itt is hallhatjuk majd játszani.
– Hogy indult el a zenei pályán?
– A pécsi Liszt Ferenc Zeneiskolában kezdtem csellózni, 5 évesen. Sokáig nem készültem zenei pályára, 11. osztályra ért meg bennem a fordulat, amikor rájöttem, ez az, amihez igazán értek. Budapestre mentem, a Bartók Béla Konzervatóriumba, majd a Zeneakadémián folytattam. A tanulmányaim mellett a MilleniArt Ensemble zenekarban játszom, ahol kortárs műveket játszunk, többek közt olyan darabokat is, amelyeket kortárs zeneszerzők írnak nekünk.
– Amerikába is felvették, mégis Budapestet választotta.
– Ösztöndíjat nyertem a Bard College-ba is, New York államba. De a Zeneakadémiának kiemelkedő neve van, sokan külföldről is érkeznek ide tanulni, és a tanári gárda is igen erős. Amikor Onczay Csaba, aki egyszerre sosem vesz fel sok tanulót, felajánlott egy helyet az induló osztályában, úgy éreztem, élnem kell a lehetőséggel, és azt gondolom, jó döntést hoztam.
– Mi ad erőt ezen a pályán?
– A sok gyakorlás monoton is tud lenni, de mindig meglelem az adott darabban az újdonságot és a szépséget. Mindig új kihívás, hogy miként találom meg magamat a darabban, a hangszeremben. Minden pozitív visszacsatolás, elismerő szó is erőt ad. Évekbe telt, de már nem tudom elképzelni az életem zenélés nélkül. A hangszer eggyé olvad velem játék közben. Amikor kinyitom a tokját, az illata is elér egészen a szívemig.
– Van zenei példaképe?
– Jacqueline du Pré inspirál leginkább. Betegsége miatt rövid ideig játszhatott, de senkiben nem éreztem olyan természetességet, mint az ő játékában. Magával ragad az erő, a tűz, amit sugárzott. Érezhető, hogy a szívével játszott, cselló nélkül el se tudnánk őt képzelni. Ez nagyon megfog, hasonlót szeretnék én is kiváltani.
– Ha épp nem csellózik, mivel tölti az idejét?
– Ez az életforma az idő nagy részét leköti, legtöbb időm az akadémián töltöm. A zenélés egyszerre munka, hobbi és hivatás. Fontos néha kiszakadni. Sokat segít a tánc – szüleim által az egész családnak van néptáncos múltja. Szeretek kiállításokra járni, ezeket az impulzusokat be tudom építeni a zenébe is. Minden művészeti ág kapcsolódik egymáshoz. Zenészként a hangokban rejlő érzéseket keressük, és ezeket kell átadnunk a hallgatóságnak, így különösen fontosak az élet területein szerzett benyomások.
Versenyeken is sikeresen szerepel
Donáczi Cseperke 2000-ben született Pécsen, jelenleg végzős a Zeneakadémia gordonka-előadóművész alapszakán. Megnyerte a Nemzeti Tehetség Központ Talentum Hungaricum mentorprogramját, nemzetközi szaktekintélyekkel dolgozott hangversenyeken, mesterkurzusokon, a Fesztivál Akadémián és Olaszországban is. A Popper Csellóverseny döntőse, a Medici Nemzetközi Zenei Verseny 3. helyezettje. Szeretne folyamatosan fejlődni és tanulni, mester- és továbbképzéseket elvégezni. Május 27-én egykori iskolája, a Mátyás Király Utcai Általános Iskola hangversenyén hallhatjuk majd a Kodály Központban.
