Számos baranyai húsvéti hagyomány él még (Galéria)

 A megyében élő nemzetiségek húsvéti szokásai számos különlegességet rejtenek. A horvátok húsvét előtti 40 napos böjt ideje alatt kizárólag tökmagolajjal főztek, nagypénteken szigorúan koplaltak, legfeljebb hideg ételt fogyasztottak. A svábok nagyhéten a virágvasárnap megszentelt barkákat vitték szeretteik sírjára, míg a sokácok húsvét másnapján látogattak ki a temetőbe, és hímes tojást tettek a sírhelyekre. A svábok és horvátok a böjt mellett a megtisztulás jeleként nagypénteken hajnalban a Duna és a Dráva vízében fürödtek. 
 

Bólyban nagy hagyománya van az Emmausz-járásnak, mikor a családok rokonaikkal, barátaikkal a város pincesorára vonulnak, ahol a saját pincéjükben az esti órákig esznek, isznak, beszélgetnek, és fogadják a betérő vendéget is, akiket megvendégelnek. Az Emmausz-járást már nemcsak Bólyban, hanem Szajk, Töttös, Szederkény lakosai is megtartják. 
 

Egy másik baranyai húsvéti népszokás is van, amiről kevesen tudnak: a hosszúhetényi bárányles, amit a Zengő csúcsán lévő keresztnél tartanak. A néphagyomány szerint a Zengőn egy fiatalember eltévedt, és a hegyről egy bárány vezette le. Ezért állította az egyik hosszúhetényi család a feszületet a csúcson. Az első és a második világháború ideje alatt a besorozott hosszúhetényi legények felmentek a kereszthez. Imát mondtak, elbúcsúztak a falutól és megfogadták, ha hazatérnek, akkor felmennek a kereszthez hálát adni. A bárnyálest húsvétvasárnap hajnalban tartják a Zengőn. A férfiak felmennek a csúcsra, a keresztnél összegyűlnek, tüzet gyújtanak és beszélgetnek. Zs. J.