Aranyban gázoltak a régészek

2022.06.23. 20:00

Látható lesz Baranya aranya: a babarci különleges leletanyag augusztusig nézhető meg Pécsen

A nagyközönség eddig csak a tévében, újságok hasábjain láthatta azt a gazdag kora avar kori leletanyagot, amit Babarc határában tártak fel a régészek. Most a pécsi Múzeumok Éjszakáján lehetőség lesz rá, hogy saját szemünkkel meggyőződhessünk, milyen kincsek kerültek elő a baranyai földből.

Zsigmond József

Fotó: Laufer László

Aranyban gázoltak a régészek tavaly, mikor a Bóly és Ivándárda közötti autópálya projekt részeként megvalósuló mérnökségi telephelyén rátaláltak az egyik legjelentősebb, leggazdagabb kora avar kori temetőre Babarc közelében. A gazdag leleleteket idén februárban mutatták be a sajtónak, ahol ígéretet tett a Janus Pannonius Múzeum, hogy még idén a nagyközönség elé tárja a leleteket.

– Vannak tisztán tudományos célzattal végzett ásatások, ám ezek száma nagyon csekély 

– magyarázta lapunknak Tóth Zsolt, a Janus Pannonius Múzeum régésze, a babarci feltárás vezetője. – A legtöbb régészeti feltárás (valamilyen beruházást) megelőző ásatás. Erre olyankor kerül sor, mikor nyilvántartott régészeti lelőhelyen bolygatással járó földmunka folyik, például bevásárlóközpont építése, vagy most az autópálya építése. Szerencsénk volt, mintha az ötöslottón kihúzták volna az 1, 2, 3, 4, 5 számokat – mosolyogva tette hozzá

A Janus Pannonius Múzeum és az Ásatárs Kft. által végzett régészeti kutatás nyáron vette kezdetét a babarci területen, s eltartott egészen 2022 januárjáig. Tóth Zsolt idézte fel, hogy szajki kollégája fémkeresője bejelzett, és az első sírból egymás után kerültek elő nyílhegyek, veretek. 

Hamar kiderült, hogy egy avar kori lelőhelyet találtak. Negyvennégy sírhelyet tártak fel, melyben arany, ezüst ékszerek, arany érmék láttak napvilágot a számos egyéb melléklet és viseleti tárgy mellett. Olyan volt, mintha aranyban gázoltak volna. 

A mostani kutatások szerint egy kora avar kori fegyveres vezetőréteg temetőjét találták meg, amit szinte nem bolygattak, alig volt rabolt sír. Ez annak tudható be, hogy ezen a területen rövid ideig maradtak a Tiszántúlról érkező hódítók, akik 20-30 év elteltével tovább vándoroltak. A temető elfelejtődött, így a korabeli sírrablók előtt is rejtve maradt már. Azt is megtudtuk, hogy a modernkori kincskeresők műszerei, a fémkereső sem jelezhetett itt, mivel a sírok nagyon mélyen (2-3 méter) voltak a földfelszíntől.

Időutazás a korai avar korba

A Múzeumok Éjszakáján, június 25-én este hat órakor a Káptalan utcai Múzeum Galériában időszaki kiállításon mutatják be a babarci leletanyagot, többek között az előkerült arany, ezüst tárgyakat is. A tárlathoz kapcsolódóan szakmai vezetés, előadások (a magyar őstörténetről, ásatási beszámoló, avarok fegyverzete), íjász bemutató lesz, illetve az érdeklődők megismerkedhetnek a drón és fémkereső műszerekkel, míg a kicsiket pénzverés, kirakó játékok és mini ásatások várják. Először a baranyai megyeszékhelyen látható a Baranya aranya – Egy kora avar kori temető feltárja titkait című kiállítás, amely augusztus 21-ig lesz látogatható. Ezt követően Budapesten is bemutatásra kerül.
 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában