Sejtjeikbe kódolták a zenét

2022.09.27. 11:01

Különleges zenei bemutatót tartottak a szardíniai énekesek (videó)

A gazdag kulturális örökség talaján álló, békés szardíniai kistelepülésről, Orgosolóból érkeztek muzsikusok a pécsi Nemzetközi Kultúra Nap programjára. Az egyedi énekstílust képviselő szárd csapat mesélt lapunknak.

Mohay Réka

Fotó: Csortos Szabolcs

A szardíniai Nuoro megye 4000 fős települése, Orgosolo a történelem során békés helyszínnek bizonyult, nem vett részt a hódításokban, a földművelés és a pásztorkodás máig meghatározó a faluban. A „canto a tenore” elnevezésű, négyszólamú szárd énekstílus az UNESCO szellemi kulturális örökség programjába is bekerült. Az énekmód a térség identitásának meghatározó eleme, gyökerei a pásztorvilágba vezethetők vissza. A szöveg szárdul volt hallható a koncerten, amely csak csekély hasonlóságot mutat az olasszal, de attól különálló, újlatin nyelv.

Fotós: Csortos Szabolcs

– Ez a fajta éneklés, amelyről már az 1700-as évekből maradtak emlékeink, mindig négy komponensből áll, a szólista mellett kontra, basszus és egy úgynevezett félhang (mely a szopránhoz közelít) kíséri – mondta a Tenore Supramonte de Orgosolo együttes szólistája, Francesco Davoli.

A szólista vezeti a dallamot és énekli a szöveget, a többiek egy-egy szótagot ismételgetve egészítik ki a hangzást különböző hangszíneken, időnként sajátos torokhangokkal tarkítva. 

– Ez a fajta énektechnika a vérükben csörgedezik, mondhatni a DNS-ünkbe van kódolva. Nuoro megyében, ahol Orgosolo is található, rengeteg férfi és fiatal fiú énekel „al tenore”, a szenvedélyünk e hagyomány éltetése

 – fogalmazott Mario Fossati, az együttes titkára. 

– Az ének apáról fiúra, nagybácsiról unokaöccsre, barátról barátra száll. Éneklünk esküvőkön, szórakozóhelyeken, a gyermekek már egész fiatal koruktól kezdve elkezdik magukba szívni a technikát. Énekelnek természetesen a szárd hölgyek is, de az „al tenore” technika csak a férfiak sajátja – folytatta Francesco Davoli.

Az elhangzott énekek között hallhattunk vallási témájúakat is, gyakoriak a bibliai szövegek által ihletett művek, az egyik megszólaltatott dal Szűz Mária dicséretét zengte. Előfordulnak szép, lírai szövegű szerelmi dalok is, amelyeket szerenádként énekeltek a férfiak. 

– Az énekesek körül gyakran táncoltak is az emberek, velünk is fel szoktak lépni táncosok, legközelebb talán ők is velünk tartanak Magyarországra. Ma már több hangszer is használatos, kezdetben azonban csak az ének jelentett talp­alávalót – mondta az együttes szólistája. 

Az együttes tagjai elmondásuk szerint örömmel érkeztek Magyarországra, 2014-es budapesti fellépésük után a mostani, pécsi koncert alkalmával jártak másodszor hazánkban. 

– Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy itt lehetünk, csodálatos embereket ismertünk meg. Magával ragadó, hogy Magyarországon is ekkora jelentősége van a kultúrának és a hagyományoknak. Reményeink szerint még a jövőben is visszatérünk ebbe szép és nyugodt országba – tette hozzá mosolyogva Mario Fossati.

A négy énekes produkciójára sokan voltak kíváncsiak szerda este a Széchenyi téren, őket kiegészítette Stefano Pinna produkciója is, aki a launeddas elnevezésű, három nádsípból álló fúvós hangszeren játszott. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában