Valóság és mitológia keveredik Szakács Eszter könyveiben

A magát mindig is könyvmolynak tartó írónő első önálló olvasmánya, hétéves korában a Kántor nyomoz című krimi volt, amelyet németjuhász szeretete miatt kölcsönzött ki a könyvtárból. A könyvek iránti rajongása, illetve egy nagy szerelem hozta be életébe az alkotás örömét. Szakács Eszter költőként kezdte, ami 26 évig az élete részét is képezte, majd következett egy olyan válságos időszak, amikor egy éven át nem sikerült elmélyülnie újra az írásban. Ezt szakította meg egy ötlet, ami egyébként megegyezik a Grifflovagosok alapötletével. 

Olyan meséket írt, amelyekben a görög istenek is megjelentek. A mesekönyvek megírásával szerzett tapasztalat meghozta az írónő kedvét a nagyobb lélegzetű, szövevényesebb történetek megírásához, a bonyolultabb karakterekhez. A terv végül körvonalazódni látszott egy ifjúsági regény formájában, akkor azonban még nem tudta, hogy fantasy kerekedik belőle. A mű először egy kortárs ifjúsági regénynek indult, de a szerző rájött, hogy őt ez a téma annyira nem érdekli, és félre is tette a már megírt pár oldalt. Félév után aztán újra elővette a megkezdett kéziratot és a nyitójelenetet ismét elolvasva megszületett a regény fantasztikus vonala. Ekkor döbbent rá, hogy ez az ő zsánere. És ez mennyire igaz is, hiszen már negyedik kötete jelent meg idén, 2022-ben ebben a műfajban.

Az írónő trilógiájában és az új kötetben is fontos szerepet játszik a mitológia. Az elmúlt kor mítoszai mindig is közel álltak hozzá, főleg a görög. Ezt tartja a legemberközpontúbbnak és a legjobban felépítettnek. Szakács Eszter úgy érzi, hogy szerencsések vagyunk, hogy volt egy Homéroszunk és Ovidiusunk, akik által fennmaradtak az akkori történetek. Legújabb regényében az egyiptomiak mítoszait építette be a történetbe. Ez annyiban okozott nehézséget, hogy csak vallási és koporsó szövegekből ismerünk pár történetet, valamint egy-két fennmaradt szépirodalmi műből.

Szakács Eszter vázlat nélkül dolgozik, ösztönösen ír. Vannak ötletei, amiket feljegyez, hogy bármikor felhasználhassa őket, de nem szereti előre megtervezni, hogy mi történik a regényében, mert ő maga is menet közben szereti felfedezni, hogy hogyan alakul hősei sorsa.

Elmondása szerint a prózának vannak nehezebb és könnyebb részei is, amik mind hozzá járulnak az írás szépségéhez. Számára a munkafolyamat legjobb része, amikor a szöveg első verzióján dolgozik, akkor a legerősebb a flow élménye, vagyis a teljes elmerülés az adott tevékenységbe.

A mai világban, amikor hódít az ifjúsági irodalom, szükségünk van olyan magyar szerzőkre, akik megfelelő érzékenységgel nyúlnak a történelmi tényekhez, hogy aztán olyan közegbe ültessék, ami egyszerre szórakoztatja és tanítja az ifjú olvasókat.