Egyiptomban él, de oktat Budapesten és kiválóan beszél magyarul

– Ki áll a kutatásai és a regény középpontjában? 
– Szendrői Török May, 1877-ben Amerikában született, magyar grófkisasszony volt. Később az egyiptomi kedive, II. Abbász Hilmi felesége lett, majd a muszlim vallást felvéve hivatalosan is királyné lett. Színésznői babérokra törő, elismert zongoraművész, író- és festőnő volt, de egész életét homály övezi, kutatásom során ezt igyekszem eloszlatni. Több tudományos tanulmányom jelent meg róla, most történelmi regényen dolgozom, amelyben bemutatom az egyiptomi életét, többek között azt is, hogy miként, mely palotákban töltötte mindennapjait. Évente járt nyaralni Európába, a kedvenc úti célja Isztambul volt. 

– A királyné családi kapcsolatait is feltérképezte. Mire jutott? 
– Vitatott kérdés, de a források arra utalnak, hogy Szendrői Török főispán csak névleg volt az apja, vér szerint azonban Puskás Tivadar feltalálótól származott. Anyja, Sophie grófnő házassága korán megromlott a főispánnal, s Amerikába költözött, egyidejűleg Puskással. May hivatalosan nem, de egy budapesti útlevélkérelem során használta a Puskás nevet, e dokumentum ma is fellelhető. May neve a feltaláló hagyatéki irataiban is szerepel örökösként. 

– Az 1956-os magyar forradalom kapcsán is fontos felfedezést tett. Kifejtené ezt röviden? 
– Egyik legfontosabb tudományos eredményem a szuezi válság és az 1956-os magyar forradalom összefüggéseivel kapcsolatos. A két történelmi esemény közti összefüggéseket vizsgáltam, és számomra egyértelműen úgy tűnik, hogy ha a szuezi válság nem következik be, sikerrel járt volna a magyar szabadságharc. 

– Itt milyen forrásokra támaszkodott? 
– Többek között az akkori, Budapesten élő egyiptomi nagykövetek által összeállított szigorúan titkos jelentések bizonyítják, mekkora hatást gyakorolt az Egyiptom elleni agresszió a magyar eseményekre. Az oroszok október 30-án bejelentették, kivonulnak a magyar területekről, de 31-én az angolok és franciák megtámadták Egyiptomot. A világ figyelme így ide irányult, ugyanis ez stratégiailag jelentősebb eseménynek bizonyult, s a magyar történések háttérbe szorultak a közvéleményben. A szovjetek mindennek ismeretében így új döntést hoztak, s elhatározták, minél hamarabb le kell verni a magyar forradalmat, erre került sor november 4-én. 

Számos tudományos projektet vezet

Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar 1983-ban született, kairói egyetemi évei alatt ismerkedett meg a magyar nyelvvel az ottani magyar tanszéken. Többször járt hazánkban, a Balassi Intézet ösztöndíjasként is, 2020 óta az ELTE vendégoktatója. Doktoriját Szegeden írta a két világháború közti egyiptomi–magyar kapcsolatokról. Hivatásos fordító, tolmács, az Egyiptomi Tudományos Akadémia elnöki hivatalának és nemzetközi osztályának főmunkatársa. Hat nemzetközi projekt vezető kutatója, tudományos cikkek szerzője, könyvek fordítója. Kairóban él és dolgozik, Pécsen egy hónapot töltött az írórezidencia vendégeként.