2023.01.09. 15:32
Az irodalom és a művészet szeretete is összeköti az írópárt
Az elmúlt hetekben egy írópáros dolgozott a pécsi rezidencián – Balássy Fanni és Kiss László külön-külön, de egymás véleményét gyakran kikérve alkot. A két vendég Gyuláról érkezett, de hamar belakták Pécset is.
Egy tea és két üdítő társaságában beszélgettem a közvetlen párossal, akiket az irodalom szeretete (is) sokban összeköt. Kiss László nevével az elmúlt tíz évben több kötet jelent meg, az írás mellett magyart és történelmet tanít, a Bárka folyóirat egyik szerkesztője. Balássy Fanni az ELTE olasz szakán végzett, most filmtudományt tanul. Tollából – első könyveként – látott napvilágot egy sikeres ifjúsági regény.
– A „Hol is kezdjem” megírására egy novellapályázat kapcsán kaptam felkérést a Pagony Kiadótól. Bár a történet fikció, az én gimnáziumi frusztrációim köszönnek vissza benne! – szögezi le mosolyogva a fiatal írónő, aki mindemellett fordít is, angolból és olaszból több kötetet tolmácsolt már anyanyelvére.
A pécsi rezidenciára két újabb témával érkezett. A fiatal felnőtteket célzó kézirat egy sokak számára ismerős jelenséget dolgoz fel.
– A szerkesztőmmel közös vonásunk, hogy mindenért bocsánatot kérünk, szabadkozunk, akkor is, amikor nem kéne. Az ilyen embereket, úgy látom, könnyebb kihasználni. Ez adta az alapötletet, és a készülő írás olyan jeleneteket mutat be, amelyekben ez a viselkedés köszön vissza. Nem mellőzi, remélem, a humort, a groteszk elemeket sem, ugyanakkor az alaphelyzetből kifolyólag jelen van a tragikum is
– árulta el.
Ezt követő írásában pedig személyes benyomástól ihletve az idősgondozás, az elmúlás és egy szeretett személy távozásának elfogadása kerül a középpontba.
Kiss László számára szintén inspirációt jelentenek a személyes, családi szálak, de történelemtanári mivoltához híven az elmúlt korok eseményei is megihletik.
– Dédnagyapámat, aki sváb volt, az oroszok kényszermunkatáborba hurcolták, ez motivált arra, hogy a második világháborúval foglalkozzam. Sokat írok párkapcsolati konfliktusokról, így a készülő könyvemben e kettőt fűzöm össze. A háború érdekes emberi határhelyzeteket szül. Olyan történeteket örökítek meg, ahol például a családból a hadi- vagy munkaszolgálat miatt hiányzik az apafigura – számolt be az író.
– Számos további témát is felfedeztem magam körül. Az említett dédnagyapám, akit a kommunisták hurcoltak meg, évtizedekig egy házban lakott nagyapámmal, aki viszont szocialista volt, de beházasodott a sváb családba. Úgy érzem, az elkövetkező húsz évre el vagyok látva témával – állapította meg.
Az írópár munkája során gyakran vitatja meg a szakmai feladatokat egymással, ami bevallásuk szerint igen harmonikusan működik.
– Szerencsére nagyon higgadtan, egyenlő felekként tudjuk megvitatni a különböző kérdéseinket, nem szokott tányértörés lenni – fogalmazott Balássy Fanni.
– Ha egyikünk elakad egy szövegben, a másiknak gyakran támad ötlete arra, milyen fordulat segíthetne továbbvinni a történet. Így kicsit szerkesztői is vagyunk egymásnak a munkánk során – állapította meg Kiss László.
