Mit üzen a vidéknek az amerikai géniusz?

Az MCC pécsi képviseletvezetője, Pónusz Róbert köszöntő-bevezetője után Gladden Pappin, a központ dallasi vendégoktatója beszélgetett a tágabban értelmezett amerikai – és amint egy fordulattal megjegyezte, közben az őt inkább érdeklő évezredes gyökerű magyar – álomról az üzletember-kutató, korábban számos rangos nemzetközi nagyvállalat menedzseri tisztét betöltő egykori londoni nagykövet, jelenleg kulturális és innovációs miniszter szerzővel. 

Amint kifejtette, Amerikában a jobbítási, kaland-, hatalom- és nyereségvágytól fűtött vezetők két és fél évszázada a gyakorlati észszerűség alapján alakítják a szabadság, a törvény előtti egyenlőség és az igazságosság politikai rendjét. Hosszú ott-tartózkodása lenyomataként úgy látja, hogy a philadelphiai alapító atyák az 1787-es első alkotmány hosszas megfogalmazása közben boncolgatott különleges értékeket, benne az örökös emberi jó kérdését meglehetős sikerrel plántálták a jövő generációiba. Ez a jobbító, mindig magasabb minőségre törő, ám egyben a gazdaság körül forgó, haszonelvű eszme azóta is uralja az országot – minden anomáliájával, disszonanciájával, és a világ szemében százféle megítéléssel együtt természetesen.  

Csák János az előadás során a Dunántúli Napló azon kérdésére is válaszolt, hogy bár e könyvet íróként és kutatóként jegyzi, személye nem elvonatkoztatható a hétköznapi politikában befolyásos szereplő kormánytagétól; ennek tükrében miért tartja a nem éppen Amerika-fan aktuálpolitikai hangulatban fontosnak a vidéki diákság előtt az Egyesült Államok népszerűsítését. Ahogy fogalmazott, könyvében ő nem népszerűsít, hanem tényszerűen elemez, sőt, érdemleges vitát folytat, alkalmasint kritikai észrevételekkel él; majd mindezek konklúzióját vonja meg. Nyitottságával, páratlanul innovatív szemléletével, és mindenek előtt pedig a bolygó legnagyobb gazdaságaként a világátlag 10 ezer dollárt hatszorosan meghaladó egy főre eső bruttó nemzeti termékével (GDP) mindenképpen érdemes arra, hogy bárhol, bármikor elemezzük, és ellessük tőlük, ami nálunk is alkalmazható, hasznosítható.