2023.05.12. 17:09
Költőink azeri hangja, Rasim Muzaffarli most Pécsen alkot
Rasim Muzaffarli, azeri költő a pécsi írórezidencia legújabb vendége, aki Petőfit és Madáchot is lefordította már anyanyelvére. Lapunknak arról is mesélt, hogy milyennek hallja a magyar nyelvet, illetve, hogy milyen hatással volt rá a 70-es évek magyar rockzenéje.
Fotó: Méhes Károly
– Hol találkozott a magyar nyelvvel?
– A moszkvai egyetem filozófia szakára egy magyar lánnyal együtt jártam, akivel azóta is tartjuk a kapcsolatot. Tőle hallottam először. Az elmúlt években több műfordításom jelent meg magyarból azeri nyelven, Radnóti Miklós versei mellett elsőként tolmácsoltam anyanyelvemre Madách Imre Az ember tragédiáját, illetve Petőfi János Vitézét.
– Mi segíti a fordításban?
– Van, aki csodálkozik, hogyan sikerül, hiszen nem beszélem a nyelvet, de szótárak, fordítóprogramok segítségével boldogulok. Mindig utánaolvasok az adott író hátterének, hogy megismerjem az adott kort. A nyelv iránti szeretetem intuitív módon vezérel a munkában is. Úgy mondanám, érzem és átérzem ezt a nyelvet, s ezáltal a magyar népet is.
– Milyennek hallja a nyelvünket?
– Dallamos, lírai a magyar, első hallásra némi hasonlóságot is fel lehet fedezni az azerival, hiszen több hasonló hangot is használunk. Persze, közelebbről nézve már sok a különbség, de nagyon kedves számomra. Ehhez talán az is hozzájárul, hogy az 1970-es évek zenekarai, mint az LGT vagy az Omega nagy hatással voltak rám. Ez a fajta anyanyelven írt etno-rock olyannyira megihletett, hogy arra ösztönzött, magam is a rockzene irányába induljak el.
– Olyan jól sikerült ez az elindulás, hogy megalapította a hazájában legendássá vált Ozan rockegyüttest, sőt, számos dalt írt és szerzett.
– Két áriát is írtam, egy lehetséges rockoperához Az ember tragédiájából. Jó lenne a jövőben magyar zenészekkel közösen írni egy teljes művet. A vizuális művészetek terén nagy hatással volt rám Jankovics Marcell. Találkoztunk is Madách művéhez készített animációs filmje bemutatóján Bakuban, amelyet az általam írt szöveggel feliratoztak.
– Jelenleg min dolgozik a pécsi írórezidencián?
– Balassi verseit fordítom azerira. Tíz már sikerült, százzal szeretnék elkészülni. Ha meglesznek, ebből is születhet egy új kötet. Nem könnyű vállalkozás! Míg Madách a hangsúlyt a tartalomra helyezi – amelynek tolmácsolásával szintén akad munka–, addig Balassinál a versformák kapnak kiemelt szerepet, amelyet nem kis kihívás az eredetivel megegyező módon visszaadni, de én erre törekszem.
A Zsolnay Negyedben fordítja Balassit
Rasim Muzaffarli költő, zeneszerző és műford ító az azerbajdzsáni Bakuból érkezett Magyarországra, a Petőfi Kulturális Ügynökség által működtetett Magyar Írórezidencia Program keretén belül. Most először jár hazánkban, azon belül is először Pécsen tölt több időt, hazautazása előtt bejárja a fővárost is. – Úgy gondolom, a gyökereink közösek, érzek kapcsolatot a kultúráink között. Sok magyar barátot szereztem, Bakuban a Kerekes Band-el is találkoztam, amikor ott koncerteztek – mesélte. Elmondta, pécsi tartózkodásáról is tervez beszámolót írni, amelyet a közösségi médiafelületein is meg fog osztani.
