Lenyűgöző – Minden várakozást felülmúl a Genius Loci, a Janus Pannonius Múzeum új kiállítása (VIDEÓ)

Már nagyon kellett Baranyában egy olyan tárlat, mint a pécsi Janus Pannonius Múzeum Látogatóközpont új kiállítása. A cím talán elsőre nem sokat mond, megfoghatatlannak tűnhet, mire utal a „Genius Loci – A hely szelleme” elnevezés. A tárlat azonban minden csak nem elvont, személytelenséggel még csak messziről sem vádolható. 

A régészet és történettudomány, valamint a helytörténet és néprajz határain mozgó bemutató géniuszait pécsi kötődésű színművészek formálják meg, akik rövid videóüzenetben mutatják az adott helyszínt, illetve a saját tevékenységüket – mindezt találó, helyenként mosolyfakasztó, ötletes szövegekkel.

Mellettük pedig változatos, igen gazdag régészeti, néprajzi, történeti leletanyag, interaktív feladatok, virtuális terepasztalok, kivetítők, díszletszerű történelmi enteriőrök és fényképes, rajzos illusztrációk. Bár néhány technikai megoldáson még most végzik az utolsó simításokat, azt mondhatjuk, kihagyhatatlan élményt ígér a kiállítás, amelyet minden Baranyainak látni kell.

A tárlat a bemutatott területek szakértőinek szakmai együttműködésével, Pásztor Andrea történész, főmuzeológus főkurátori munkája gyümölcseként jött létre.

Lássuk, melyek a bemutatott helyszínek és szellemeik!

Stílusosan Janus Pannonius fogadja a látogatókat a Genius Loci kiállításon

A kiállításra érkezőket nem más, mint Janus Pannonius köszönti (Nagy Henrik által megformálva), majd az ókortól kezdve haladhatunk végig a termeken és utazhatunk az időben, különböző baranyai helyszíneken és történelmi korokon át.

1. Sopianae  – Marcus Aurelius:
   Baranya története az ókori római Sopianae-vel kezdődik, a terem betekintést ad a legkorábbi régészeti kincsekbe és az ókeresztény sírkamrák titkaiba. A hely géniusza Marcus Aurelius, aki Tóth András Ernő hangján szólal meg. A látogatók megcsodálhatják az őt ábrázoló, Dunaszekcsőn talált bronzfejet is.
2. Püspökvár – Szent Mór:
   Pécs és Baranya fejlődésének irányát a középkorban vitathatatlanul meghatározta a püspökség alapítása 1009-ben. Ennek köszönhetően jött létre később Pécsen Magyarország első egyeteme, valamint a kultúra és az ipar területét is meghatározta az egyház szerepe. Az itt bemutatott kor és leletek világában Szent Mór püspök kalauzolja el a látogatókat, akit Krum Ádám színművész formál meg.
3. Mohács – Brodarics István:
   A mohácsi csata eseményeit, előzményeit és a szerteágazó társadalmi következményeit Brodarics István püspök (Kállai Gergely), kiváló történetíró vezetésével tekinthetjük át.
4. Irem kertje – Válaszúti György: 
   A török megszállás kora a magyar keresztény kultúrára és lakosságra nézve aligha volt kedvező, a muszlim szerzők ugyanakkor földi paradicsomnak, Irem kertjének tartották a korabeli Pécset, amint arról Varga Szabolcs történész azonos című könyve is beszámol.
   Idegenvezetőnk itt nem más, mint Válaszúti György unitárius lelkipásztor (György Zoltán Dávid), akinek nevéhez köthető a Mindenszentek templomában folytatott hitvita, a pécsi disputa, ahol Válaszúti György Skarica Máté református lelkésszel ütköztette teológiai álláspontját.
5. Főtér – Aidinger János: 
   A következő helyszín Pécs főtere, ahol Aidinger János polgármester (Széll Horváth Lajos) mutatkozik be, kitérve az olyan különös eseményekre is, mint amikor a városháza földszintjén található fűszerüzletben berobbant az engedély nélkül tárolt puskapor.
6. Tettye – Hamerli János: 
   Bera Márk színművész Hamerli Jánost személyesíti meg, aki a 19. század második felében hazánk első kesztyűgyárának alapította. A teremben a Tettye-völgy és a Budai külváros történetével, a tettyei malmokkal és a céhek működésével ismerkedhetünk meg.
7. Tündérváros – Zsolnay Miklós: 
   A századforduló újságírói Tündérvárosnak keresztelték Pécset, melynek élete egészen másént alakul volna a Zsolnay-család nélkül. A hely e korszakban nem más, mint Zsolnay Miklós (Zakariás Máté), Zsolnay Vilmos egyetlen fia.
8. Duna – Eilingsfeld János: 
   Következő állomás a Duna. A bemutató többek között a 19. század végi Dunagőzhajózási Társaság múltjába ad bepillantást, Eilingsfeld János hajóskapitány (László Csaba) segítségével.
9. Ormánság – Kiss Géza: 
   A népművészeti szempontból kiemelkedően gazdag, ám nehéz sorsú területet, az Ormánságot Kiss Géza, néprajzkutató-lelkész személyén keresztül ismerhetjük meg, akit Inhof László személyesít meg. 
10. Máriagyűd – búcsújáró asszony: 
    A máriagyűdi kegyhely kiemelkedő jelentőségét egy fiktív, hangzó beszámoló (Pásztó Renáta) segít megismerni. A sváb búcsújáró asszony alakját Nádler Anna ihlette, akinek lánya, Nádler Mária csodás gyógyulást tapasztalt meg a zarándokhelyen.
11. Pécsvárad – fiatal pár népviseletben: 
    Az utolsó állomás a pécsváradi leányvásár jelenti, amely a mai korban is kiemelt népszerűségnek örvend Baranyában. Itt a hangfelvétel még várat magára, a hely szelleme(i) egy népviseletbe bújt pár lesz, akik pécsváradi megismerkedésük történetéről számolnak majd be.

A tizenegy termet előtér egészíti ki, ahol a Pécsi Tudományegyetem kutatóival, hallgatóival együttműködésben készült, további interaktív helytörténeti bemutatók során ismerhetjük meg Baranya különböző népcsoportjait, nemzetiségeit, illetve a dualizmus kori Pécs vendéglátóhelyeit és épületeit.