A Gyönyörök kertjébe hív Márta István szerzői estje

Márta István több mint 300 színpadi és filmzenét írt, számos díjat nyert. Olyan jelentős kulturális projekteket hozott létre, mint például az 1989-ben alapított Művészetek Völgye. 2015-ig a Zsolnay Örökségkezelő igazgatójaként dolgozott.

– Hogyan állt össze szerzői estjének programja, és kik lesznek a közreműködők?

– A koncert a zeneszerzői pályám egy kis szeletét mutatja be. Középpontjában egy új művem, a „Trip(p)tichon/Bosch – pokoljárás és mennybejutás” ősbemutatója áll. Ezt Hieronymus Bosch „Gyönyörök kertje” című festménye ihlette; a darab elektronikára és élőben játszó fúvósokra készült. Helyet kap a „Per quattro tromboni…” című mű négy harsonára, valamint a részben Boros Misinek ajánlott „Fúga és postludium”. és Jómagam énekelem és zongorázom  Eörsi István verseire írt dalaimat Szirtes Edina Mókus közreműködésével. Levetítjük továbbá a zeneszerzői munkásságomat bemutató „Kaleidoszkóp” című , az idén elkészült dokumentumfilmet. A koncerten közreműködik a Magyar Harsonaegyüttes, valamint Boros Misi zongoraművész is.

– Miért épp a „Gyönyörök kertjét” dolgozta fel?

– A festmény látványvilága, szimbolikája, az emberiség történetére tett utalásai régóta lenyűgöznek. A művemben nem egyszerűen a festmény leképezésére törekedtem, hanem az alkotás által kiváltott asszociációimat dolgoztam fel. 

– Miként jeleníti meg a Bosch által teremtett szürreális világot?

– A zene Bosch művészetének metaforikus gazdagságát próbálja megjeleníteni zenei, természeti és naturális hangok segítségével, amelyekben nagy szerepet kap a hangszeres improvizáció is. Egy ponton talán még a közönséget is bevonom az előadásba. Ez a fajta interaktivitás a 80-as évekbeli performansz-művészeti kísérleteimből ered, ezért kérem a hallgatóságot, aki tud, hozzon magával egyszerű, hangkeltő eszközt

– Úgy tudom, Boros Misi is különleges kompozíciót szólaltat meg.

– Egy korai, a zeneszerzői diplomámra készült, Bach-stílusgyakorlatként írt kettős fúgámat adja elő, amely technikailag oly’ nehézre sikerült, hogy számomra is kihívást jelentett eljátszani. Most örömömre Misi autentikus tolmácsolásában hallhatjuk. Köszönetem jeléül írtam hozzá egy rövid utójátékot, postludiumot, amit neki ajánlottam.

– Van olyan alkotói projekt, amelyre kifejezetten jó érzéssel emlékezik vissza?

– Különösen büszke vagyok a Művészetek Völgyére, amelyet én álmodtam meg és 25 éven át szerveztem. Meghatározó továbbá a Mandel Quartettel való munkám, ahol csembalista és ütőhangszeresként középkori, reneszánsz és kora barokk zenét játszva a világ számos részén felléphettünk. Az Új Színház igazgatása is fontos korszak volt számomra: 12 év alatt több mint 100 darabot mutattunk be, köztük számos ősbemutatót, kiváló művészekkel. Pécsi „életem” fantasztikus volt és köszönet a városnak. Nem mellékesen, 2012-ben találtam ki és kezdtem szervezni az Ormánságban a Bőköz Fesztivált.

– Népzenével is foglalkozott. 

– A moldvai csángóknál végzett 1972-es gyűjtőmunkám különleges időutazás volt. Ők akkor még a nyelvújítás előtti magyart nyelvet beszélték, körükben Trunkon autentikus népdalokat kutathattam. Meghatározó pontot jelentett az is, hogy 1990-ben a kalotaszegi Mákófalva és Kapolcs között egy máig tartó testvérkapcsolatot alapozhattam meg. alakítottunk ki. 

– Hogy látja, miként őrizhető meg a művészetek színvonala a közösségi média és a bulvár világában?
– Az értékrendhez és a minőséghez való ragaszkodás kulcsfontosságú, miközben alkalmazkodnunk kell az új kommunikációs eszközökhöz. Ezeket körültekintően kell használni, hogy az értékek ne sérüljenek a marketing és a trendek oltárán. Mindig hittem a közművelődés fontosságában, ezért hoztam létre a Művészetek Völgyét is, amely minden korosztálynak minőségi élményeket ad. A Magyar Fesztivál Szövetség alapításával is e célt szolgáltuk, ma már több mint 170 fesztivált fogva össze, köztük határon túliakat is. A minőség iránti elkötelezettség ma is alapvető, ebből nem szabad engedni.

– Hogyan látja a kultúra szerepét a jövőben?
– A jövő záloga az értékek és a tudás megőrzése, legyen szó történelmünkről vagy művészetünkről. Bár a tudás egyre inkább háttérbe szorulni látszik, hiszem, hogy a kultúra képes továbbörökíteni és megerősíteni ezeket az értékeket és képes újabb innovatív utakra is találni.

Márta István ezer szállal kötődik Pécshez

Márta István a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. ügyvezetőjeként eltöltött közel négy esztendő alatt a város kulturális életének számos jelentős eseményében aktívan részt vett és alakította azokat.

• Koncertje december 11-én, 19 órakor kezdődik, helyszíne a PTE Művészeti Kar Liszt Ferenc Hangversenyterme (Zsolnay Negyed E22 épület 3. emelet). A koncerten klasszikus és kortárs zeneművek, valamint Eörsi István megzenésített versei is szerepelnek.
• A rendezvényt a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Zeneművészeti Intézete szervezi a Nemzeti Kulturális Alap és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. támogatásával. Ingyenes, de regisztrációhoz kötött a  [email protected] címen.