Megható titkot őriz a pécsi Kálvária (GALÉRIA)

Több forrás szerint a Kálvária dombján álló kápolna története már a középkorba nyúlik vissza, a Krisztus passiójának stációit megörökítő állomások pedig a 18. században a városban működő jezsuita rend jóvoltából épültek meg. Az eredeti homokkő domborműveket öntöttvasból készült ábrázolások váltották, erről a Pécsi Napló tudósított 1895 szeptemberében. 

Kézről-kézre jártak a téglák, hogy újra méltó formát nyerjen a Kálvária

Évtizedekkel később, a kommunizmus idején azonban a Kálvária egyre elhanyagoltabbá, romossá vált. Egészen megható, hogy a rendszerváltás bekövetkeztével, már 1990 tavaszán elindult a közösségi gyűjtés, összefogás a helyszín felújítására. Végül Adományból 6,4 millió, a műemlékvédelmem által 10 millió forint gyűlt össze. Ezen túlmenően pedig Kele Pál egykori belvárosi plébános a pécsi városvédő egyesülettel összefogva kőhordó körmeneteket szervezett a helyszínre. A Kálvária-domb lábához felhalmozott építőanyagot élőlánc juttatta fel a kápolnához, kézről-kézre járatva minden egyes téglát, egyúttal felidézve azt is, hogy állítólag annak idején a 18. század elején szintén úgy kezdték építeni a pécsi Kálváriát, hogy minden hívő maga vitte a sajt tégláját, kövét. Azóta további felújítások is történtek a területen, de az bizonyos, hogy olyan emlékezetes összefogásra, mint kilencvenes évek eleji, szimbolikus erejű közösségi kőhordás, nem mindennap kerül sor Baranyában.