Hatalmas kertmozit álmodtak az Uránia mellé

Az érdekes témáról Vörös Attila történész beszélt egy, a közelmúltban a Tudásközpontban tartott helyismereti konferencián. Az előadó prezentációjában a kertmozi csaknem százéves baranyai történetéből nyújtott érdekfeszítő áttekintést.

Az előadó azzal indított, hogy 1911 megalakul a pécsi Apolló Projectograf Rt., amelynek célja, hogy létrehozzon egy állandó filmszínházat, ami az Apolló moziépületének 1912 decemberi átadásával meg is valósult. Aztán 1913-ban nyílt meg az első pécsi kertmozi, az Apollótól délre, a szabadtéri helység nagyobb volt mint a moziteremé és ott a filmnézés mellett ételeket, italokat is fogyaszthattak a korabeli pécsiek.

Majdnem egy évtizeddel később – derült ki Vörös Attila előadásából - 1921-ben készült el Pilch Andor pécsi építész tervei alapján a Park Mozi, amelynek több mint 1100 férőhelyes kerthelyiségét 1923-ban átadták. A kertmozit folyamatosan fejlesztették: 1932-ben megtörtént a hangosítása is, 1941-ben pedig megépítették a Felsőmalom utcai bejáratot is.

Vörös Attila kitért arra is, hogy a második világháború után Magyarországon a mozik többségét a választásokon győztes koalíciós pártok üzemeltették. A pécsi Park Mozi például a kommunista párthoz került. A pártok ekkor a mozik fenntartásából egyrészt pénzhez jutottak, közben pedig saját propagandájukat is terjeszthették – így az előadó, aki jelezte, hogy ez az állapot azonban nem tartott sokáig, ugyanis 1948-ban államosították az egész magyar filmipart, köztük a mozikat is.

Ugyancsak ebben az időszakban, a második ötéves tervben szerepelt, hogy az Uránia, akkor Petőfi mozinál egy 1200-1500 fős kertmozit is építenek, de az végül nem épült meg. Ehelyett a moziüzemi vállalat folyamatosan fejlesztette a Park Mozit, annak kerthelyiségét 1959-ben felújították, kicserélték a padokat, kicserélték a vetítőkamrát, így egyszerre tudtak vetíteni a kerthelyiségben és a moziteremben.

• Az előadó a továbbiakra térve kifejtette, hogy 1970-es évektől, a televízió térnyerésével folyamatosan csökkent a mozilátogatók száma. Pécsnek azonban volt két új lakótelepe, Uránváros és Kertváros, ahonnan hiányzott a mozi. A moziüzemi vállalat elsősorban anyagi okokból, azaz spórolásból a kertmozik kialakítását vélte megoldásnak. 1976 nyarán a mai Babits gimnázium udvarán tartották a Komarov Kertmozi első vetítését, egy évvel később pedig a kertvárosi Berek utcában alakítottak ki kertmozit. A kezdeti évek annyira sikeresnek bizonyultak, hogy a baranyai vállalat ezt a „költséghatékony” megoldást ajánlotta a „mozihiánnyal küzdő” lakótelepek számára országszerte. Mindkét helyszínen 1986-ban vetítettek utoljára filmeket.
• Az 1980-as években már érzékelhető gazdasági problémák miatt a moziüzemi vállalat stratégiaváltásra kényszerült. Ennek keretében az akkori Mázaszászváron gasztromozit nyitottak, 1982-ben Orfűn és Sellyén szabadtéri vetítéseket tartottak, Sásdon 1988-ban pedig szombatonként volt kertmozi.