2025.04.29. 15:00
A pécsi vásárban bukkant fel egy elveszett csodálatos mestermű, most mi is láthatjuk (GALÉRIA)
Egy eddig ismeretlen Molnár Farkas-festmény, az Itáliai udvar bukkant fel a pécsi vásárban. E felfedezés adta az alapját a Janus Pannonius Múzeum új időszaki kiállításának. A tárlat április 25-én nyílt a Modern Magyar Képtárban. A megnyitóra Molnár Farkas rokonai is ellátogattak, velük is találkoztunk.
Molnár Farkas tárlatára a művész rokonai is ellátogattak.
Fotó: M. R.
A kiállítás Molnár Farkas korai alkotói korszakára fókuszál: a főként építészként ismert művész festőként is jelentős életművet hagyott maga után. Képeit Cezanne és a kubizmus hatása formálta; festményein gyakran bukkannak fel utazásai során – Erdélytől Dalmácián át Itáliáig – megismert motívumok. A most látható alkotások között több olaszországi inspirációjú mű szerepel, köztük az itáliai udvar, melyet Kosári Aurél pécsi műgyűjtő fedezett fel a vásárban. A tárlat az egyik grafikról a „Fiú légijátékszerrel” címet kapta.
Fotó: M. R.
A tárlaton számos, eddig családi tulajdonban őrzött festmény is bemutatásra kerül, amelyeket Molnár rokonai – unokaöccsei, unokája és más családtagok – bocsátottak a múzeum rendelkezésére, személyes jelenlétükkel emelve a megnyitó hangulatát.
Világszínvonalú tárlat Molnár Farkas műveiből
A Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárában látható kiállítást Dr. Ferkai András építészettörténész, a Molnár-monográfia szerzője nyitotta meg. Kiemelte: Molnár Farkas neve nemzetközileg is ismert, rövid, de meghatározó weimari Bauhaus-tanulmányai után itthon úttörő munkát végzett. Ferkai szerint a jelen tárlat világszínvonalú, és a Bauhaus iránt érdeklődő nemzetközi közönséget is érdemes volna Pécsre vonzania.
Molnár Farkas örökségét ünnepelték Pécsen, eddig ismeretlen képekkel
Fotók: M. R.Molnár korai festményeiben ugyanaz a formai kísérletezés és szabadság tükröződik, amely későbbi építészeti munkáiban is meghatározó lett. Festményein egyre erősebben jelentek meg építészeti formák, geometrikus szerkezetek és a kubizmus hatása – e szemlélet a Bauhaus szellemiségében is visszaköszönt.
Molnár képzőművészeti életműve ritkaságszámba megy a műtárgypiacon: festményei, grafikái aukciókon csak ritkán bukkannak fel, sok műve pedig mindmáig lappang. Éppen ezért minden újonnan előkerült alkotása kiemelkedő jelentőségű.
Bár Molnár Farkas végül az építészet mellett kötelezte el magát – 1928-ban szerezte meg diplomáját –, korai festészete különleges helyet foglal el a magyar művészettörténetben. Kevésbé ismert tény, de a világháborúban bekövetkezett tragikus halálát megelőzően különleges megbízáson is dolgozott: a Magyar Szentföld-templom megvalósításán, mellyel már túllépett a Bauhaus keretein. Ez azonban sosem készülhetett el, a háború közbeszólt.
A tárlat a Magyar Művészeti Akadémia Pécsi Regionális Munkacsoportja és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.
