Mi rejlik a meghajlított kő mögött? Egy pécsi legenda titkai (GALÉRIA)

Kígyós Sándor a pécsi művészeti élet emblematikus alakja volt – szobrászként, tanárként, népművelőként és televíziós műsorvezetőként is formálta a város és a közösség kulturális arculatát. Köztéri alkotásaival ma is találkozhatunk Pécsett: a székesegyház előtt, a Xavér utcában vagy a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának kertjében. A kiállítás anyagát rangos intézmények és magángyűjtők kölcsönözték. Az elmúlt 40 évben nem volt példa hasonlóan átfogó bemutatásra. 

Kígyós Sándor művei megalkotásával egy időben művészetelméleti előadásokat tartott, népművelőként a szemlélő közönséget közelítette a művészetek befogadásához, átéléséhez és élvezetéhez. Ennek mentén a tárlat különlegessége, hogy nemcsak a szobrokat mutatja be, hanem betekintést enged a művész gondolkodásába is. Kígyós elméleti írásai, oktató televíziós műsorai és a kéziratban maradt szobrászatról szóló könyvének részletei is helyet kapnak a kiállításon. 

Modern és klasszikus egyensúlya Kígyós Sándor művészetében

Kígyós Sándor művészete a klasszikus formák és a modern kifejezésmód sajátos egyensúlyát hordozza. Művei egyszerre organikusak és geometrikusak, kőből, fából, fémből – leggyakrabban márványból – faragott szobrai az alkotói folyamat feszültségeit, az anyaggal való küzdelmet is érzékeltetik. Kígyós művei több mint húsz kiállításon szerepeltek még életében, 1970 és 1983 között. Jó néhány plasztikáját őrzik jelentős köz- és magángyűjtemények, de láthatók szobrai a villányi Szobrász Alkotótelepen, valamint Pécs, Zánka, Százhalombatta, Hajdúszoboszló és Pécsvárad közterein is. 

A meghajlított kő kiállítás nemcsak tiszteletadás egy kivételes életmű előtt, hanem lehetőség a művészet erejének újrafelfedezésére – az alkotás, a gondolkodás és a közösségi jelenlét példázataként.