2025.06.01. 17:30
Valami rejtőzik a pécsi Dóm tér alatt – évszázadok óta nem merik teljesen feltárni
Pécs belvárosának egyik legizgalmasabb régészeti területe évszázadok óta tartogat meglepetéseket a kutatók számára, erről is szó esett a május 16–18. között tartott Fiatal Római Koros Kutatók Konferenciáján. A Dóm tér alatt húzódó építmény- és sírmaradványok a római kortól a török időkig mesélnek a város múltjáról.
Mint megtudhattuk Visy Zsolt előadásából, Pécs szívében, a Dóm tér alatt évszázadok óta rejtőzködnek azok az emlékek, amelyekről ma még csak részben van tudomásunk. Bár a tér régészeti kutatása csaknem 250 éves múltra tekint vissza, teljes feltárás máig nem történt meg – így számos kérdés továbbra is megválaszolatlan.
Fotó: Kovács Liliána
Nehezen ment a kutatás a Dóm téren
Új lendületet adott a kutatásoknak a 2005-ös geofizikai felmérés, amely számos, korábban ismeretlen építmény maradványait azonosította. A különféle korszakokból származó falnyomokat azonban feltárás nélkül nehéz értelmezni, így a biztos adatok mellett a találgatásokért sem kell a szomszédba menni.
Miután a tér burkolatának megújítása során sem került sor teljes feltárásra, 2021-ben Visy Zsolt újabb geofizikai vizsgálatot végeztetett, amely megerősítette a korábbi eredményeket. A 2023-ban bemutatott végleges elemzés – előadása alapján – történeti ívet vázol fel: a tér a 4–5. században Sopianae ókeresztény temetője volt, jelentős sírépítményekkel (pl. V. és VI. sírkamra, Cella trichora). Egyes sírokból később templomok lettek. A püspökség alapítása előtt a római építmények már irányt szabtak a középkori fejlődésnek. A 13. században fokozatosan kiépült a dómkolostor, amelynek nyugati szárnyát a 14. században részben elbontottak, hogy helyet adjanak az új püspöki palotának – talán az első magyar egyetemmel összefüggésben. A 16–18. század során a tér újra és újra átalakult, miközben a föld alatt megőrizte régi rétegeit.
