Egyedül egy ÁVH-s élte túl a legsúlyosabb pécsi légi katasztrófát

A történeti források szerint a szerencsétlenség volt a második világháború után a magyar polgári repülés első, a pécsi légi közlekedés történetének máig legsúlyosabb katasztrófája. A szerencsétlenül járt gép a Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (Maszovlet) HA-LIK lajstromjelű Li–2 típusú gépe volt.

A Maszovlet 381-es járata 1949. november 14-én reggel 9 óra 34 perckor szállt fel a Budaörsi repülőtérről, a menetrend szerinti Budapest–Pécs útvonalon, az akkor még a belváros közelében, a mai Uránváros területén elhelyezkedő Pécsi repülőtér irányába, Molnár Béla kapitány és Bartos József első tiszt irányítása alatt – ismertette a tragikus baleset részleteit az online enciklopédia vonatkozó szócikke.

• Mint írták, a 21 utas szállítására alkalmas gépre a hatfős személyzet mellett aznap mindössze egyetlen utas váltott jegyet. Ez szokatlannak számított, ugyanis a frissen újraindított belföldi légi közlekedés igen népszerű volt, a pécsi járatok legtöbbször telt házzal repültek.
• Az ötfős hajózószemélyzeten kívül a fedélzeten tartózkodott az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) egyik tisztje, mivel egy korábban történt eltérítési incidens miatt 1949-től minden belföldi járatot egy-egy civil ruhás államvédelmis kísért.
• Pécs környékén aznap kiemelkedően rosszak voltak az időjárási körülmények, így a pécsi repülőtér irányítói már korábban jelezték, hogy csak műszeres repülésre alkalmas gépeket tudnak fogadni. A látótávolság körülbelül 4000 méter volt.
• A Maszovlet járatának érkezéséről csak 10 óra körül értesítették a pécsieket, ám ekkorra tovább romlott az időjárás, a látótávolság 3000 méter alá csökkent, a reptér körüli hegyeket ködfelhők fedték. A repülőtér mindennek dacára nem adott ki leszállási tilalmat és ez a döntés nem sokkal később végzetesnek bizonyult.
• A repülőgép 10 óra 28 perc körül érkezett meg Pécs határába, ahol jelentették, hogy 150 méteres magasságban repülnek, és hogy földi irányadóra nem lesz szükségük. Az első próbálkozást a fordulásra azonban elvétették, így 10 óra 31 perckor a gép mégis kérte az irányadó bekapcsolását. Ez meg is történt. A gép ekkor felhőben repült, a látótávolság gyakorlatilag nulla méter volt.
• A gép emelkedett mintegy 300 métert, és balforduló helyett egy nagyívű jobbfordulóval kezdték meg a ráfordulást a leszállópályára 450 méteren.

Pécs légi katasztrófa: belerepültek a Jakab-hegybe

A manővert befejezni már nem tudták: a pilóták későn vették észre a Jakab-hegy előttük tornyosuló hegyoldalát, így a gép orral a hegynek csapódott és megsemmisült, lángoló darabjai az egész hegyoldalt beborították.

A korabeli beszámolók szerint a becsapódást követő robbanást a közeli Kővágószőlősön is lehetett hallani, ahonnan először a helyiek siettek a helyszínre. A katasztrófában összesen hatan vesztették életüket, az ötfős legénység, valamint az egyetlen utas. A balesetet egyedül az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) kísérője, Tóth Lajos élte túl, aki a gép hátuljában tartózkodott.

A repülőgép

Az érintett repülőgép egy Liszunov Li–2P, melyet 1948-ban építettek a taskenti 84. sz. Cskalov repülőgépgyárban. Még abban az évben Magyarországra került, a frissen létrehozott Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. flottájába, ahol HA-LIK lajstromjellel repült, 21 személyes utasszállítóként. 1948 végéig összesen 225 órát repült, és 142-szer szállt fel.

Az áldozatok emlékére 1996-ban emléktáblát állítottak az egykori repülőtér helyén, az Építők útja 7-es számú ház homlokzatán.