Ősszel még meg akarták verni a PMFC-t, tavasszal csak nem akartak ellenük kikapni

– Hogyan értékeli az idényt?
– Ha valaki azt mondja négy héttel a bajnokság előtt 12 játékossal, hogy a szezon végén a tabella 7. helyén végzünk és erről itt egy papír, akkor szerintem mindenki azonnal aláírta volna – jelentette ki Weitner Ádám. – Az új igazolások mellett rendkívül sokat dolgoztunk, hamar elsajátította a csapat az elképzeléseket, és ennek köszönhetően is kimagasló őszt produkáltunk. Télen a KTE visszahívta a kölcsönben nálunk szereplő Hadarót, illetve szerződéséből kivásárolta Nikitschert, ami megváltoztatta az egyensúlyt. Eközben sajnos egy újabb meghatározó játékosunk, Szeles sérülés miatti kiesése szintén megbonyolította a helyzetünket. Megbomlott egy nagyon erős középpályánk, belekerültünk egy hullámvölgybe, de a végén sikerült kijönnünk, és eredményesen lezárni a bajnokságot. Míg ősszel mindenki úgy lépett ellenünk pályára, hogy le akar minket győzni, addig tavasszal senki sem akart kikapni tőlünk. Nehézséget okozott, főleg hazai pályán, hogy ellenfeleink betömörülve védekeztek ellenünk, amit nehéz volt megbontani.

– Sikerült teljesen a saját képére formálnia a csapatot?
– Az egyik legszervezettebb csapat vagyunk az osztályban, amit az is jól példáz, hogy a legkevesebb kapott gól mellett a legkevesebb vereség is a mi nevünkhöz fűződik. A nyári felkészülés első napjától az volt a célunk, hogy hátulról kezdjünk el építkezni, megszerveztük a védekezésünket, ami teljes mértékben megvalósult, és ezzel sokáig teljesen elégedett voltam. Innen következett az újabb lépés az idény második felében, mégpedig, hogy erényeink megtartása mellett nagyobb hangsúlyt fektessünk a támadások minőségére és hatékonyságára. E téren van bennem hiányérzet, hiszen nem sikerült kellőképpen véghez vinni. Megjegyezném, hogy a nálunk lévő focisták 90 százaléka az elmúlt három évben összesen nem játszott annyit, mint ebben az évben, mindamellett, hogy a mögöttünk hagyott szezon során több találatot értékesítettek a játékosok, mint amennyit az elmúlt három idényben együttvéve.

– Mennyire elégedett a debütáló pécsi tehetségekkel?
– Folyamatosan figyeljük a fiatalok fejlődését, szereplését. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat abból a szempontból, hogy a klubnál zajló munkának gyümölcseként sok fiatal tehetség pallérozódik az utánpótlásban. A 2005-ös korosztályból többen is folyamatosan velünk készültek az idény során, valamint többüket is az a megtiszteltetés ért, hogy még nagykorúvá válásuk előtt aláírhatták pályafutásuk első profi szerződését. Fontos azonban leszögezni, hogy a tehetség egy dolog – persze jó értelemben véve –, ám ezeknek a fiataloknak még hosszú időn keresztül szokniuk kell a felnőtt profi bajnokság iramát. Szüntelenül monitorozzuk őket, akár kölcsönben játszva, akár nálunk szerezve játéktapasztalatot, hiszen számítunk rájuk a jövőben is.

– Mi kell ahhoz, hogy a csapat előrébb lépjen jövőre?
– Tavaly nyáron, amikor átvettük a csapatot, akkor a vezetőséggel közösen egy hároméves tervet tűztünk ki magunk elé. Az első esztendő fő feladatát, vagyis a stabilitást kialakítottuk, hiszen ahogy már említettem, a legjobban védekező csapat vagyunk a másodosztályban, de nem oly módon, hogy beállunk bunkerbe védekezni. Amiben fejlődnünk kell, az pedig támadójáték és a góllövés. Ha ebben sikerül előre lépni, akkor sokkal előrébb is végezhetünk a tabellán. A második év feladata tehát ez lesz, igyekszünk ehhez mérten szerződtetni olyan játékosokat, akik hatékonyak a gólszerzésben. Továbbra is a kemény és becsületes munkában hiszünk, valamint számítunk a szurkolók támogatására, akik többször bebizonyították, hogy képesek erőt adni a csapatnak a nehezebb helyzetekben.