Labdarúgás

2025.05.16. 14:35

A természet halk szava mellett még a pálya hívását is hallja Lantos

Nincs olyan a labdarúgásért rajongó ember Baranyában, aki ne ismerné Lantos Levente nevét. A PMFC történetének egyik leghűségesebb játékosának, korábbi csapatkapitányának mindennapjait azonban már nem a futball tölti ki.

Több mint 17 éven át szolgálta hűségesen Lantos Levente a PMFC-t, s nem is meglepő, hogy a remekül fejelő bekk a 2000-es években belopta magát a rajongók szívébe. A 2019-es kozármislenyi visszavonulása óta azonban nem aktív részese a baranyai futballnak, méhészettel foglalkozik.

Lantos
Lantos meze is ott lóg majd a PMFC legnagyobbjaié között
Fotó: Laufer László

– Ez valamilyen szinten adott volt, mert a szüleim ’84 óta méhészkedtek, és akkor gyerekként a testvéremmel besegítettünk. Szóval ez valahol része a családi hagyománynak. Amikor 2015-ben eljöttem a Pécstől, édesapám adott 30 család méhet, így indult el ez az időszaka az életemnek – árulta el Lantos Levente pénteken délelőtt. – Most a kereteket készítem elő, mert hát akácvirágzás van, és ilyenkor új keretek kiépítésével kell foglalkoznunk. Ez nem csak arról szól, hogy az ember ott áll a kaptár mellett. Valamilyen szinten asztalos munkát is kell végezni, ha az ember saját magának csinálja meg a kaptárakat és minden mást. Nem csupán a méhekkel kell foglalkozni, hanem a körülötte levő dolgokkal is.

Persze sok labdarúgó számára adott, hogy később is a futballban helyezkedik el valamilyen szerepben, de ez kevésbé vonzotta a piros-feketék korábbi kapitányát.

– Gondolkoztam sokat, hogy maradjak-e bent a labdarúgás körforgásában, de nyugodtabb életre vágytam. Azt szerettem volna, hogy a párommal együtt tudjuk csinálni. A foci után nem gondolkoztam azon, hogy valahova elmenjek dolgozni, hanem megtanultam saját magam uraként csinálni ezt az egészet – jelentette ki.

Lantos átértékelte saját teljesítményüket

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy kizárta volna az életéből az egykor oly szenvedélyesen űzött sportot, amikor tud, akkor kilátogat a mérkőzésekre. Főként Kozármislenyben tűnik fel a lelátón, de természetesen a Pécset is közelről követi.

– A Kozármisleny is nagyon közel áll a szívemhez hiába csak három és fél évet voltam ott. Nagyon sokat kaptam a mislenyi közegtől is, ami miatt végül is nem hagytam abba a focit, csak később a sérülés miatt. Persze a Pécset mindig követtem. Ez, ami az elmúlt két évben ment, ez nagyon nem tetszik nekem se, illetve szerintem más olyan játékosoknak, olyan embereknek se, akik ennyi éven keresztül a klubot szolgálták. Nagyon nívó alatti dolog, ami most itt megy, hogy NB III.-ban focizik a csapat. Amikor mi ott voltunk, akkor az NB I.-ben szerepeltünk, vagy az NB II.-ben mindig a feljutásért harcoltunk. Sokszor rosszul éreztük magunkat, hogy nem tudunk kiemelkedő eredményt elérni, most meg ezt látjuk. Így, hogy már lassan tíz éve nem vagyok bent a labdarúgásban, csak nézőként, teljesen átértékelem azokat a dolgokat, amiket akkor megéltem rossz szájízzel. Nem voltunk annyira sikeresek, mint szerettem volna, de így utólag azt mondom, sokkal sikeresebb volt az a generáció, akikkel én fociztam a Pécsben, mint a mostani – fogalmazott. – A ’90-es években az utánpótlásban nevelkedve még azt láttam, hogy az akkori játékosok milyen eredményeket érnek el. Sok válogatottat adott a Pécs, a pécsi labdarúgás előttünk.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában