2025.05.09. 18:23
Felbecsülhetetlen kincsek lapulnak Molnár Gábor gyűjteményében
Elképesztő kollekciót szedett már össze. A sokak által csak Cimpaként emlegetett Molnár Gábor hatalmas gyűjteménnyel rendelkezik sportrelikviákból. Mezek, labdák, fotók és egyéb emlékek alkotják a kollekcióját, amit rendre a magyar futball legnagyobb alakjai dedikáltak.
Honnan jött a gyűjtési szenvedély? – kérdeztük Molnár Gábortól.

Fotó: Löffler Péter
- Maga a gyűjtés a ’90-es években indult nálam, gyerekkorom óta szeretem a futballt, és igyekeztem fotókat, autogramkártyákat, dedikálásokat beszerezni, illetve már abban az időben is írtam futball-statisztikákat. A komolyabb gyűjtés 2004-ben indult. Az Egyesült Államokban dolgoztam négy évig, ott találkoztam egy olyan gyűjtővel, aki baseball, jégkorong és amerikai futball relikviákat gyűjtött. Nála láttam először normálisan rendszerezve bekeretezett dedikálásokat, búra alá helyezett labdákat, bekeretezve mezeket. Akkor jött az ötlet, hogy ha egyszer hazamegyek Magyarországra, ezzel lehetne komolyabban foglalkozni, mert kapcsolataim vannak, és szeretem is ezt. Így 2004-ben, amikor hazajöttem, felvettem a kapcsolatot pár emberrel, és akik tudtak, segítettek. Elég komoly kapcsolatrendszert sikerült a futball terén kialakítani. Öt évre rá már szinte mindenhova bejutottam játékosok, szakvezetők, akár futballbírókon keresztül – válaszolta Molnár Gábor.
Melyik a legértékesebb elem a kollekcióban?
- Van egy 1965-ös Vasas bajnok csapatmezem, amiben az aranycsapatnak a volt kiegészítő játékosa, a klub egy hatalmas legendája, Berendi Pali bácsi játszott. Személyesen tőle kaptam, dedikálta nekem. Már az hatalmas élmény, hogy találkozhattam vele, és aztán kaptam tőle ezt a mezt ajándékba. Van Puskás öcsi mezem általa dedikálva, illetve labdám is. A pécsi legendák közül Márton Gábornak megvan a 2004-es meze, akkor játszott utoljára a Pécsben. Természetesen dedikált. Gábor nagy kedvencem volt mindig.
Emellett van egy labdám, ami felbecsülhetetlen értékű lesz számomra, ha befejezem vele a munkát. A cél, hogy 50 évnyi magyar gólkirály aláírása legyen meg rajta. Ha év szerint nézzük az utolsó dedikálás rajta Nemanja Nikolicsé, a legelső Albert Flóriáné. Néhány aláírást persze már nem fogok tudni beszerezni, mert sajnos már nincsenek köztünk, például Tichy Lajosét, Farkas Jancsiét.
Vannak közös fotói is a labdarúgókkal, melyikre a legbüszkébb?
- Mondok három magyar játékost, de sorolhatnék itt akár 50-et is kapásból. Először is a legrégebbi olyan magyar válogatott játékos, akivel van közös képem, ő 1939 és ’42 között szerepelt a nemzeti csapatban, a Fradi klasszisa volt, Gyetvai Laci bácsi. Már említettem ugye Berendi Pali bácsit. Ő ugye a hat Vasas bajnoki címből ötből játékosként vette ki a részét, egyben meg pályaedzője volt Ilovszky Rudi bácsinak. Végül semmiképpen nem szeretném kihagyni Albert Flóriánt, az egyetlen magyar aranylabdást. Nemzetközi szinten egyértelmű, hogy a Cristiano Ronaldóval készült kép. Azóta a kedvencem, amióta futballozik. Még Amerikából néztem, ahogy futballozott a Sportingban. Már akkor azt mondtam, hogy ügyes a srác, aztán átigazolt a Manchesterbe, és már egyértelmű volt, hogy klasszis a kis csávó.
Segít a PMSC múzeumprojektben is. Mit jelent ez számára?
- Mészáros Ferivel már régóta jóban vagyok, illetve az öreg fiúk tagjai közül is nagyon sok labdarúgót ismertem már személyesen is, és most úgy érzem, hogy egy kicsit még szorosabb lett velük a kapcsolat ezáltal. Futballszerető ember, plusz pécsi lakos vagyok, szeretem is a klubot, egyértelmű volt számomra, hogy segítek. Megtiszteltetés, hogy ott lehetek az öregfiúk között, és abból, amit én kaptam a klubtól, a játékosoktól az évtizedek alatt, abból most visszaadhatok. A futballpályán látott mérkőzések élményein kívül volt időszak, amikor rendszeresen bejártam a klubházba, ezáltal kapcsolatokat szereztem, bővült a gyűjteményem, nagyon sok embert megismerhettem általuk, a klub által. Ezért úgy gondolom, az a minimum, hogyha érkezett egy ilyen megkeresés az öregfiúk, Feri részéről, hogy segítem őket amiben tudom az időmmel, az energiámmal, relikviákkal.
A tőlük kapott szeretetből, odafigyelésből, az élményekből, merítettem nagyon sokat, ezért teljes mellszélességgel támogatom a múzeumprojektet.