Játékosedzőtől jött a hír: megvan a pécsi focicsapat új trénere

Játékosként és edzőként is mindent megtesz a PEAC csapatáért. Hadobás Gergő folyamatosan a maximumra törekszik, amit próbál magából, és játékosaiból is kihozni.  

– Negyedikként végzett csapata az idei kiírásban, melyben edzőként, és játékosként is részt vett. Hogy élte meg a lezárult szezont összességében?

– Kicsit ambivalens érzéseim vannak a szezonnal kapcsolatban. Nem lehet összességében panaszom a srácokra, beletették a melót, amit tudtak. Az elején nem helyeztük őket nyomás alá, semmilyen cél nem volt megfogalmazva feléjük, de hátul sem akartunk végezni azért. Az volt a lényeg, hogy egy jó hangulatú csapat legyen, és mindenkiből kihozzuk a maximumot Gál Szabolccsal. Az első félév után, ha kicsit több szerencsénk van, akár vezethettük is volna a bajnokságot. Eleinte elég szoros volt a liga. Bizakodtunk emiatt a második félévre, volt idő, hogy én még bajnoki címre is gondoltam. Azán sajnos jött egy negatív sorozat, ami ezeket az álmainkat szertefoszlatta. Ebben a rossz szériában mindenki benne volt, nem tudtunk olyan motiváltan sem mi, sem a játékosok hozzáállni a dolgokhoz. Megye I-ben nem mindenkinek első a foci, de ez természetes. Többször nem volt elegendő sajnos az edzéslétszám, és nem úgy jöttek ki a dolgok, mint ahogy szerettük volna. Nem olyan rossz ez a negyedik hely, ami lett a végére, de többre számítottam az első félév alapján.

– Melyik szerepkörben hivatkozik magára mostanában inkább, játékosként, vagy edzőként?

– Abszolút edzőként! Játékosként legtöbbször csak kényszerből álltam be az évben, amikor szükség volt rá. A mozgás jól esik ugyan, de annyira már nem hiányoznak ezek a megye I-es mérkőzések, nem véletlenül hagytam abba. Azt érzem, hogy a jelenlegi szintemet ez már meghaladja. Edzősködni se annyira akartam az elején, de a Gál Szabolcs és a Fazakas András miatt elvállaltam, ami jó döntésnek bizonyult. Egy új oldalamat ismerhettem meg így, illetve tehetséges játékosokkal dolgozhatok együtt.

– Lát-e most olyan csapattársat, vagy esetleg tanítványt a PEAC keretein belül, aki véleménye szerint berobbanhat a közeljövőben?

– Név szerint nem emelnék ki senkit. Büszke vagyok, hogy a mi játékosaink közül ketten-hárman is felmentek félévkor az NB III-as csapathoz. Ez egy jó visszajelzés a munkánk kapcsán. Ehhez ők is kellettek, az, hogy akarják, és tegyenek érte, de mégis büszkeséggel tölt ez el. Ha valakiket mindenképp ki kéne emelni, akkor a kapusokat mondanám. Több tehetséges fiatal hálóőr van most a PEAC-nál, akik tudnak egymással versengeni. Remélem, hogy szép jövő áll előttük. Nagyon büszke vagyok az Udvardi Dánielre is továbbá, aki gólkirály lett a kezeink alatt. 

– Játszott korábban Szentlőrincen és a PMFC-nél is, de már hetedik éve a PEAC-ot erősíti. Hogy érzi magát a csapatban jelenleg?

– Mindenhol jól éreztem magam, jó ezekre visszagondolni, de a PEAC lett a családom úgymond. Itt érzem a legjobban magam, úgy gondolom, hogy sokáig itt is fogok maradni, ha nem hozza másképp a sors. Mindig dolgozom azon, hogy fejlődjek. Remélem, hogy a továbbiakban is számítanak rám, és tudjuk együtt építeni tovább a közös céljainkat.

– Hogy telik eddig a szünet, sikerül kipihenni a szezon fáradalmait?

– Azt mondanám, hogy mentálisan volt fárasztó a szezon, mivel a három csapat közül, mi voltunk a középső. Ez egy kicsit hálátlan feladat volt, mivel ki kellett logisztikázni, hogy ki játsszon fel az NB III-as csapathoz, vagy ki le a megye II-hez. Megterhelő volt főleg az elején. De azóta is folyamatosan zajlanak az események. Elég friss, de pont ma egyeztünk meg a vezetőséggel, és arra jutottunk, hogy Molnár Gábor, és én vesszük át az NB III-as csapat irányítását. Ő lesz a vezetőedző, én pedig a pályaedző mellette. Úgyhogy most annyi pihenő nem volt, mivel jövő héten már kezdődik is a munka, amit már nagyon várok. Ezt egy hatalmas fejlődési lehetőségnek fogom fel, amiből sokat tanulhatok reményeim szerint.

– Milyen célokat tűzött ki magának a következő szezonra?

–  A következő évben szeretnék minél több tudást magamba építeni az NB III-as csapatnál, és minél eredményesebben beletenni az én részem a klub céljainak elérésébe, ami a bennmaradás lesz. Titkon azért nekem ennél nagyobb céljaim vannak, de az majd legyen a jövő zenéje. Jelenleg sok mindent várok el magamtól és a fiúktól is. Remélem, hogy tudunk változtatni pár dolgon, és felfelé fogunk haladni tovább együtt.