Emlékmeccs a PMFC Stadionban: Dárdai jobb lába most is a régi

Négy órakor már pezsgett az élet a PMFC klubházában, a stadionban, a játékoskijáróban. Bár a PMSC Öregfiúk–Dárdai Team meccs ötre volt kiírva, nagyon sokan úgy voltak vele, hogy jóval előbb eljönnek – elvégre nagyon ritkán találkozhatnak egyszerre ennyi baráttal, régi haverral, ismerőssel, akikkel aztán nagyot lehet parolázni az idősebb Dárdai Pál emlékére megszervezett mérkőzés, majd emlékest kapcsán.

A PMSC Öregfiúk öltözőjében már javában dresszeltek Megyeriék, amikor megérkezett a mester, Garami József. Rögtön bement korábbi tanítványaihoz, s azonnal megkapta az első információkat: mintha mi sem változott volna, Kónya sérüléssel bajlódott, így aztán Tomka a kezdőbe került. Bodnár persze hamar kislisszolt, el kellett szívnia egy cigit a nagy izgalomra – addig a csapattársak kajánul elmesélték, hogy annak idején a gyúró, Köves Maci sósborszeszét is megitta. Mert állítólag tisztítja a légutakat...

Nem sokkal később megérkezett Dárdai Pál is a fiaival és a barátaival, láthatóan jókedvűen, és persze csokibarnán – a balatoni nyaralást szakították meg ezért a rendezvényért. Majd befutott a korábbi 108-szoros válogatott Király Gábor is, aki nagy örömmel üdvözölte a leendő ellenfeleket és a csapattársait is. Mondjuk lerítt róla, hogy jó passzban van, nem engedte el magát, ez pedig nem sok jót ígért Mészáros Ferencéknek.

Ami kifejezetten örömteli volt, hogy az ötórás kezdésre szépen megtelt a lelátó (voltak vagy 2500-an), látszott, hogy a jó focira, no meg a jó játékosokra igenis kíváncsiak a pécsiek, a baranyaiak. Néhány perc telt el csupán, amikor Turi Zsolt megkínálta egy lövéssel Király Gábort, hát, maradjunk annyiban, hogy nem okozott nagy gondot a próbálkozás. A másik oldalon Bodnár vetődött egyet, amiért vastapsot kapott – hiába, aki közönségkedvenc, az közönségkedvenc. Amíg a pécsi öregfiúk próbálkoztak, a Dárdai Team tagjai lődözték a gólokat: hamar elhúztak 3-0-ra (lőtt egyet Dárdai Bence és a Benfica ifjú titánja, Csoboth Kevin is). A legszebb találat azonban Dárdai Pál nevéhez fűződött, a 8-as jobb lába még mindig ugyanolyan, mint régen, húszról kegyetlenül beágyúzta a labdát a bal felsőbe. Kovácsevics Árpi kicsit bosszús volt a bekapott gól miatt, pedig nem kellett volna, ezt még csúcsformában sem fogta volna meg.

A második félidőben Fehér Csaba pókhálózta ki a jobb felsőt – 0-5-nél egy öblös hang meg is kérdezte, hogy mi mikor rúgunk egyet. Kíváncsiak voltunk mi is, vajon betalál-e egyszer a PMSC Öregfiúk. Nos, amikor ifjabb Dárdai Pál átállt a piros-feketékhez, úgy éreztük, megcsillant a remény, majd mezt váltott Fehér Csaba is, hogy aztán fél pályáról bevegye a kaput (a kis Királynak, Mátyásnak nem volt sansza).

A szurkolók élvezték a meccset, s biztos elnézték volna még egy órán át a korábbi kedvenceket, ám a pályáán lévők nem bírták volna erővel (folyamatosan cserék mellett sem), másrészt megjött a rossz idő is, így aztán a 63. perc és az 1-7-es állás jelentette a végállomást. Jöhetett egy véget nem érő pacsizás a drukkerekkel, rengetegen kértek és kaptak autogramot, közös fotót – nem kérdés, nagyon jó ötlet volt ez az emlékmeccs, idősebb Dárdai Pálnak is tetszett volna.

PMSC Öregfiúk–Dárdai Team 1-7 (0-4)

A PMSC Öregfiúk kerete: Bodnár László, Sólyom Csaba, Kovácsevics Árpád, Lehota István, Palaczki János, Kocsis István, Mészáros Ferenc, Győri János, Tomka János, Lőrinc Antal, Kulcsár Árpád, Vókó Tamás, Hosszú Zoltán, Jäkl Antal, Tököli Attila, Morvai Tamás, Kósa Sándor, Megyeri Károly, Toma Árpád, Turi Zsolt, Pest Krisztián.

A Dárdai Team kerete: Király Gábor, ifj. Dárdai Pál, Dárdai Palkó, Dárdai Marci, Dárdai Bence, Egressy Gábor, Szélesi Zoltán, Fehér Csaba, Lőw Zsolt, Bakalár László, Fogarasi Gergő, Bocz Tamás, Horváth Attila, Király Mátyás, Fehér Attila, Juhász Zsolt, Gáspár András, Barta Tibor, Csoboth Kevin, Ignácz Zoltán.

Gólszerzők: Fehér, ill. Fogarasi (2), Dárdai Bence, Csoboth, ifj. Dárdai Pál, Fehér, Dárdai Marci.