Hírek

2005.03.12. 21:07

A legtöbbet dolgozó lusta ember

Budapest XIII. kerületének csendes, kertes övezetében él Popper Péter, az ismert pszichológus. Otthonában jól megférnek egymással a klasszikus és modern bútorok, a rengeteg könyv és az utazások megannyi emléke: köztük főszerepben Buddha és az indiai istenek megannyi szoborváltozata. A vendégeket fogadó házikedvencek rendkívül jól neveltek, saját játékaikon kívül nagy tiszteletben tartanak mindent, ami a gazdiké.

Németh Zsuzsa

[caption id="" align="alignleft" width="278"] Világéletében hajlamos volt a búskomorságra. Lélekbúvára egyszer megkérdezte, mennyit örül egy nap. Akkor jött rá, hogy keveset.
[/caption]– Hogyan telik egy napja?
– Én vagyok a legtöbbet dolgozó lusta ember. Rengeteg helyen tanítok, nem győzök eleget tenni az előadói felkérésnek, de néha órákig nem csinálok semmit. Csak heverek, bámészkodom és gondolkodom. Nézem és csodálom az állatokat. Gyakran mellém is fekszenek az ágyban. Az egyik kutya az egyik oldalamon, a páromé a másik oldalamon, a macska a mellemen terül el. Néha Kati mondja is, hogy ez már túlzás. Mert inkább elzsibbadok, mint hogy a mozgásommal megzavarjam a szunyókálásukat.

– Legújabb könyve, a Részemről mondjunk mancsot is róluk szól.
– Gyerekkoromban mindig tartottunk kutyát. Aztán évekig nem volt, és rettenetesen hiányzott. Kikértem egy kutyák lélektanát kutató barátom tanácsát, hogy milyen fajtát válasszak.
Elmondta, hogy a karakteremhez kétféle kutya jöhet számításba. Vagy egy berni pásztor, amely áhítatos tisztelőm lesz, vagy egy nálam erősebb karakterű, szálkásszőrű tacskó, amely saját ízlése szerint átalakítja az életemet. No, így került a házhoz Lurkó kutya, aki éjszakánként focizni vitt a közeli térre.

– Pedig a férfiak inkább azt szeretik, ha imádattal csodálják őket.
– Nem vagyok oda a túlzottan simulékony emberekért sem.

– Nagy tanítók szerint az emberre három dolog hoz bajt: a hatalom, a sok pénz és a szex.
– A hatalom és a vagyon azonnal leleplezi egy ember igazi személyiségét. Különös  tulajdonságokat hoz elő. Nagy csapda ez a gyenge jellemeknek. A szexszel csak akkor van baj, ha mások tönkretételének szolgálatába áll.

– Hogyan lehetnénk mégis boldogok?
– Tartós boldogság talán nem is létezik, csak boldog pillanatok vannak. Sajnos manapság az embereknek a jóság és a hit iránti vágyát, a hiszékenységét misztikus köntösbe burkolózó szélhámosok lovagolják meg.

– Miről ismerhető fel elsőre a jó és a rossz?
– Nehéz megmondani, hogy mi szunnyad az emberek lelke mélyén. Én például úgy ismerem fel a jó és a rossz embereket, hogy Lurkó viselkedését figyelem. Az állatok megérzései sokkal jobban működnek.

– Mi a legfőbb álma, amit eddig nem ért el?
– Nem volt bekalkulálva, hogy megöregszem. Azt hittem, ilyen disznóság csak másokkal fordul elő. Az érettségi találkozókról rég elmaradtam, zavart a sok öreg, kövér, kopasz ember látványa. Gyötör a düh, fel vagyok háborodva, mert mostanában mindig fáj valamim. Már csak arra vágyom, hogy ne romoljon tovább az egészségem, és még
sokat utazhassak.

– Mivel lehet önnek örömet szerezni?
– Világéletemben hajlamos voltam a búskomorságra, mint minden pszichoanalitikus. Azt mondta a lélekbúvárom, nem élhetek másképp, csak ha túlhajszolom magamat. Mert a búskomorságnak nincs más ellenszere, csak a fokozott tevékenység. Meg azt is megkérdezte tőlem, mennyit örülök egy nap. Akkor jöttem rá, hogy keveset. Mindig beletörődtem a sorsomba, a rossz helyzetekbe. Pedig nem lett volna szabad. Egyetemista koromban például odavoltam egy lányért, de megszólítani sem mertem. Évek múlva találkoztunk és bevallottam, mennyire tetszett. Erre ő rám förmedt: „Lefeküdtél valaha is késsel a kezedben a küszöböm elé? Hát akkor most már ne reklamálj!” Ebből megtanultam, hogy ami fontos az életben, azért  küzdeni kell. Azóta nagyon sok örömben van részem.

– Magánrendelésein milyen gondokkal keresik a betegek?
– Sok a párkapcsolati feszültség, gyökereik a neveltetésre, a gyerekkorra vezethetők vissza. Fontos, milyen mintákat kapunk, milyen az önértékelésünk. Sokan képesek bűntudatot ébreszteni a gyerekekben, például a nemiséggel kapcsolatban. Ezek a meg nem értő, sokszor a felnőtt ijedtségéből, vagy saját feldolgozatlan zavaraiból fakadó megnyilvánulások akár egy életre elronthatják a még mindenre fogékony fiatalok önértékelését. Magyaror-szágon megszokott dolog, hogy az emberek a feszültségüket a nekik kiszolgáltatottakon vezetik le. Hogy képmutatás volna akkor is mosolyogni, amikor nincs jó kedvem? Én nem irtózom ilyen mértékben a füllentéstől.

– A hazugságtól sem?
– Maga a hazugság nem ak-kora iszonyat, mint amilyennek mondani szokták. Figyelje meg a tízparancsolatot: ne ölj, ne lopj, ne paráználkodj... Van olyan, hogy ne hazudj? Nincs. Mert
a tízparancsolat tud különbséget tenni. Csak azt a hazugságot ítéli el, ami érdekből hangzik el, és a másik ember kárát látja. Van erkölcstelen igazmondás is. Borzasztóan utálom az olyan embert, aki félrelép, aztán hazamegy és azt mondja a feleségének: Lujza, vétettem ellened, lefeküdtem Rózsival. Ez gyáva igazság, a félrelépő nem hajlandó egyedül viselni cselekedetének következményeit. Demokratikusan élni csak a többi emberre tekintettel, önfegyelemmel lehet.

– Politikusaink viselkedéséről mi a véleménye?
– Nekem e tekintetben nagyon eretnek nézeteim vannak. Kétfajta politikust ismerek. Az egyiknek a szakmája, a másiknak a küldetése a politika. Az utóbbitól az isten mentsen meg bennünket! Az ilyen politikus elhiszi, hogy ő a sors kiválasztottja, és megszállottan tör elképzeléseinek megvalósítása felé. Mindenen átgázol, és mindent tönkretesz. Ellenségnek tartja politikai ellenfeleit, úgy érzi, hogy jogában áll őket elpusztítani, tönkretenni. Nálunk, ahol mindig le kell tagadni vagy meg kell másítani az elmúlt tíz-húsz-harminc évet, nem tud kialakulni egy stabil lelki atmoszféra. Nem jó, ha azt mondjuk, hogy semmi közünk nem volt a kommunizmushoz, mert azt az oroszok csinálták, meg a fasizmushoz sem, mert azt a németek csinálták. Ki kell mondani, hogy igen: ez is, az is volt a magyar történelemben. És akkor ki tud alakulni az egészséges nemzettudat. Idő kell ahhoz, hogy normalizálódjanak a viszonyok.

Névjegy

- Született: 1933-ban.

- Élettársa: Z. Laczkó Katalin könyvvizsgáló.

- Gyermekei: Popper Gábor

(42 éves) gimnáziumi tanár, nevelt lánya Zolnay Víta

(25 éves) nyelvtanár.

- A szűk családi körhöz tartozó állatok: Lurkó kutya (9 éves) szálkásszőrű tacskó, Asa kutya (7 éves) golden retriver, Mofli cica (17 éves) himalájai rongybaba-macska.

- Hobbija: az utazás és az állatok, de régebben a sakk és a dunai evezős élet volt a mindene.

- Kedvenc étele: rakott krumpli.

- Kedvenc itala: limonádé, mert egyáltalán nem szereti az alkoholt.

- Muzsika: imádja a francia Satie zenéjét.

Pályafutás

- Egyetem: filozófia, logika, pszichológia szakon végzett.

- Szakképesítése: klinikai pszichológus, pszichoterapeuta.

- Tudományos fokozata: a pszichológiai tudományok kandidátusa.

- Csaknem harminc éven át volt a SOTE egyetemi tanára. 1992-től három évig vendégprofesszor

az izraeli Bar Ilan egyetemen.

- Jelenleg hatáspszichológiát tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen és a Bálint György Újságíró Iskolán, ugyanakkor valláspszichológiát az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetemen és a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán.

- Élettársa: Z. Laczkó Katalin könyvvizsgáló.

- Gyermekei: Popper Gábor

(42 éves) gimnáziumi tanár, nevelt lánya Zolnay Víta

(25 éves) nyelvtanár.

- A szűk családi körhöz tartozó állatok: Lurkó kutya (9 éves) szálkásszőrű tacskó, Asa kutya (7 éves) golden retriver, Mofli cica (17 éves) himalájai rongybaba-macska.

- Hobbija: az utazás és az állatok, de régebben a sakk és a dunai evezős élet volt a mindene.

- Kedvenc étele: rakott krumpli.

- Kedvenc itala: limonádé, mert egyáltalán nem szereti az alkoholt.

- Muzsika: imádja a francia Satie zenéjét. Pályafutás - Egyetem: filozófia, logika, pszichológia szakon végzett.

- Szakképesítése: klinikai pszichológus, pszichoterapeuta.

- Tudományos fokozata: a pszichológiai tudományok kandidátusa.

- Csaknem harminc éven át volt a SOTE egyetemi tanára. 1992-től három évig vendégprofesszor

az izraeli Bar Ilan egyetemen.

- Jelenleg hatáspszichológiát tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen és a Bálint György Újságíró Iskolán, ugyanakkor valláspszichológiát az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetemen és a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán. Világéletében hajlamos volt a búskomorságra. Lélekbúvára egyszer megkérdezte, mennyit örül egy nap. Akkor jött rá, hogy keveset. -->

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!