Hírek

2005.03.18. 00:00

Árpád vezér szálláshelye volt

Kiss G.–Lázin M. A.

[caption id="" align="alignleft" width="270"] A katolikus templom mellett lévő játszótér egész évben népszerű a gyermekek körében
[/caption]A huszonegyedik kerület első telepesei az újabb kőkorban, Krisztus születése előtt az ötödik évezred táján költöztek ide. Az élet azóta, kisebb megszakításokkal ugyan, ám gyakorlatilag máig nyomon követhető. Laktak itt például rómaiak éppúgy, mint hunok és avarok. A sziget a honfoglalás korában Árpád szálláshelyének adott otthont. A Csepel név eredete homályba vész. Több szakember úgy véli, honfoglalást véghez vivő vezérünk egyik vitézéről, esetleg egy lovászról nyerte jelét. Más kutatók szerint a szó értelme sarjadékerdő.

A magyar középkor kezdetén királyi, majd királynéi birtok volt. Maga a falu a régészet tanúsága szerint nem a mai város területén, hanem a Szabadkikötő helyén állt. Első írásos említése egy 1138. szeptember 3-án kelt oklevélben található, mely Csepelt jobbágyközségnek nevezi. Mint uralkodói birtokközpont, Buda közelségében gyorsan fejlődött, így a XVI. század elején már mezővárosi rangot kapott.

A Csepel-sziget a magyar királyok kedvelt vadászterülete volt. Ártéri erdőiben vaddisznók, szarvasok tenyésztek gazdagon, de vízi világáról is csodákat regéltek a kortársak. Népszerűségét jól mutatja, hogy Mátyás királyunk felesége, Beatrix itt is építtetett magának egy palotát. A török korban a mezőváros elnéptelenedett. A hódítók távozása után a sziget Ráckevével együtt Savoyai Jenő birtokába került. A herceg a német származású Johann Georg Utzcal 1712-ben szerződést kötött a falu újratelepítésére. Az elsők között a török elől menekülő bunyevácok és dalmátok érkeztek, majd a század második felében megjelentek a németek. A lakosságcsábítás oly jól sikerült, hogy 1742-ben a település már önálló községi rangot kapott.

Az ófalu szentegyháza az 1770-es években nőtt ki a földből. A 18. században a település többször is gazdát cserélt. Savoyai Jenőtől először Mária Krisztina főhercegnő és férje, Albert herceg szerezte meg, majd tőlük a királyi család örökölte. Ebben az időben a lakosság elsősorban a föld- és szőlőművelésből élt, de szép számmal akadtak halászai is. Az adóösszeírások szerint a faluban sok zsellér volt, akik a két, akkor még különálló város, Pest és Buda polgárainak birtokain vállaltak munkát.

Az 1838-as árvíz szó szerint elmosta Csepelt; mindössze a templom, a plébánia és két ház maradt fenn. A vész elvonulása után a ráckevei uradalmi központban úgy döntöttek, a falunak a magasabban fekvő részen kell felépülnie. Ez nagyjából a mai belváros helyén terült el.

Csepel életében és fejlődésében meghatározó dátum volt 1892. Ekkor települtek ide a Weiss fivérek, akik még ugyan ebben az esztendőben megnyitották töltényfelújító és -szétszerelő műhelyüket. Ez a szerény, aprócska üzem lett az alapja a későbbi gyáróriásnak, a Weiss Manfréd, majd Csepel Műveknek. További jelentős állomása volt a fejlődésnek az 1912-ben megindult HÉV-közlekedés.

Névjegy: Tóth Mihály (MSZP)

1946-ban született Pestszenterzsébeten. 1964-ben a Csepeli Tervező Irodában szerkesztő technikusként kezdte, majd 1967–94 között az ifjúsági szakszervezeti mozgalomban és az akkori pártszervezetben dolgozott különböző tisztségekben. Közben elvégezte a moszkvai Politikai Főiskolát. Öt évig volt a Csepeli Munkásotthon igazgatója. A polgármesteri tisztséget 1994 óta tölti be. Könyvtáros feleségével és két gyermekével egy csepeli családi házban él.

– Miért jó ma Csepelen élni?

– A csepeliek szeretik a városrészt, büszkék múltjukra, és arra a fejlődésre, amelyet az utóbbi évtizedben elértünk. Csepelen a kemény munkának a mai napig is becsülete van.

– A főváros lakossága az elmúlt 15 évben több százezer fővel csökkent. Hasonló a helyzet a XXI. kerületben is?

– Igen, Csepelen is kevesebben élnek már. A 90-es évek elejéhez képest tízezerrel csökkent az itt lakók száma.

– Mi a legnagyobb gond ma a kerületben?

–Infrastrukturális hiányosságaink vannak. Nagyjából hatvan kilométer csatornázatlan és aszfalt nélküli utunk van, és megoldatlan a szennyvíz elvezetése is. Egyelőre gondot jelent a hatalmas autóforgalom is.

– Ezen hivatott segíteni a régóta tervezett csepeli gerincút megnyitása.

– Igen, jelentős változásokat várunk a város magját elkerülő új, kétszer kétsávos úttól.

– Ez azonban nem orvosolja a HÉV problémáját. A csúcsforgalomban percekig állnak az autók a sorompók miatt.

– Valóban. Elővárosi villamossal kellene kiváltani a HÉV-et, ehhez azonban a fővárosnak kell lépnie. A kerület egyedül ezt nem képes megoldani.

Ungár Anikó, bűvész: Gyermekkorom egy részét Csepelen éltem le. Béke téri otthonunkba gyakorta látogattak el általános iskolai osztálytársaim, akiket bűvészmutatványokkal szórakoztatott édesapám. Szívesen emlékszem vissza azokra az időkre. Telenként a helyi stadionba jártunk korcsolyázni.

Nyertes Zsuzsa (46), színésznő: Csepelen születtem, ott jártam általános iskolába, majd gimnáziumba. Az Árpád utcában laktam, a Csepeli Munkásotthon közelében. Ott a mai napig rendszeresen fellépek, így hiába költöztem el, a kerülettől

a mai napig nem szakadtam el. Az anyósom még mindig Csepelen él.

Gombik Gergely (26), pártfogó felügyelő: Születésem óta itt élek. Úgy vélem, a Csepelhez hasonló peremkerületek elhanyagoltak a belvároshoz és a budai területekhez képest. Az utak minőségének helyreállítására sokkal többet kellene fordítani. Reggelente óriási a forgalom, így autóval sehová nem lehet időben odaérni.

Fülöp Károly (25), rendszergazda: A Szent Imre tér közelében lakom. Itt minden megtalálható, amire szükség van. A tisztaságra azonban jobban kellene ügyelni. A zöld területek száma is fogy, helyükre lakóparkokat építenek. A Király-erdőbe szívesen járnék kirándulni, ám sajnos sokan szemétlerakónak használják.

Nyertes Zsuzsa (46), színésznő: Csepelen születtem, ott jártam általános iskolába, majd gimnáziumba. Az Árpád utcában laktam, a Csepeli Munkásotthon közelében. Ott a mai napig rendszeresen fellépek, így hiába költöztem el, a kerülettől

a mai napig nem szakadtam el. Az anyósom még mindig Csepelen él.

Gombik Gergely (26), pártfogó felügyelő: Születésem óta itt élek. Úgy vélem, a Csepelhez hasonló peremkerületek elhanyagoltak a belvároshoz és a budai területekhez képest. Az utak minőségének helyreállítására sokkal többet kellene fordítani. Reggelente óriási a forgalom, így autóval sehová nem lehet időben odaérni.

Fülöp Károly (25), rendszergazda: A Szent Imre tér közelében lakom. Itt minden megtalálható, amire szükség van. A tisztaságra azonban jobban kellene ügyelni. A zöld területek száma is fogy, helyükre lakóparkokat építenek. A Király-erdőbe szívesen járnék kirándulni, ám sajnos sokan szemétlerakónak használják. Névjegy: Tóth Mihály (MSZP) 1946-ban született Pestszenterzsébeten. 1964-ben a Csepeli Tervező Irodában szerkesztő technikusként kezdte, majd 1967–94 között az ifjúsági szakszervezeti mozgalomban és az akkori pártszervezetben dolgozott különböző tisztségekben. Közben elvégezte a moszkvai Politikai Főiskolát. Öt évig volt a Csepeli Munkásotthon igazgatója. A polgármesteri tisztséget 1994 óta tölti be. Könyvtáros feleségével és két gyermekével egy csepeli családi házban él.

– Miért jó ma Csepelen élni?

– A csepeliek szeretik a városrészt, büszkék múltjukra, és arra a fejlődésre, amelyet az utóbbi évtizedben elértünk. Csepelen a kemény munkának a mai napig is becsülete van.

– A főváros lakossága az elmúlt 15 évben több százezer fővel csökkent. Hasonló a helyzet a XXI. kerületben is?

– Igen, Csepelen is kevesebben élnek már. A 90-es évek elejéhez képest tízezerrel csökkent az itt lakók száma.

– Mi a legnagyobb gond ma a kerületben?

–Infrastrukturális hiányosságaink vannak. Nagyjából hatvan kilométer csatornázatlan és aszfalt nélküli utunk van, és megoldatlan a szennyvíz elvezetése is. Egyelőre gondot jelent a hatalmas autóforgalom is.

– Ezen hivatott segíteni a régóta tervezett csepeli gerincút megnyitása.

– Igen, jelentős változásokat várunk a város magját elkerülő új, kétszer kétsávos úttól.

– Ez azonban nem orvosolja a HÉV problémáját. A csúcsforgalomban percekig állnak az autók a sorompók miatt.

– Valóban. Elővárosi villamossal kellene kiváltani a HÉV-et, ehhez azonban a fővárosnak kell lépnie. A kerület egyedül ezt nem képes megoldani.

A katolikus templom mellett lévő játszótér egész évben népszerű a gyermekek körében -->

Címkék#Kerület
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!