Hírek

2005.03.21. 08:22

Nagy bumm nélkül nincs élet

Ha nem lett volna ősrobbanás, nem tágult volna a tér. Ez pedig olyan, mintha felfújnánk egy léggömböt. Úgy hívják: világegyetem.

Farkas C.–Váczy A.

Az ember eredetét keresve jutottak el a kutatók a nagy bummhoz. Innen pedig a világegyetem tágulásához érkeztek. Ez máig a legfontosabb eredetfeltáró, tudományos tény. Ennek tudható be a rideg molekuláris elemek keletkezése. Nem léteznének például olyan bolygók, ahol kialakulhatott volna az élet. Nem létezne a Föld sem, ha az ősrobbantástól nem tágult és nem hűlt volna le a világegyetem. Mindez persze addig, amíg nincs bizonyítva, marad feltételezés.

Negyven évvel ezelőtt a kutatók bejelentették, hogy rájöttek a tágulást kiváltó közvetlen okra.  Ez pedig nem más, mint az ősrobbanást követő hideg „utánizzás”. A kozmikus mikrohullám sugárzási háttere. Felfedezése óta ez lett a kozmológia tudományának egyesített tárgya. Mint ahogy a darwini evolúció a biológia egyesített tárgya. Ennek ellenére ma is viták tárgya. Eltérő értelmezés és vélekedés jellemzi az érintett tudósokat. Sok félreértés és tévhit tartja magát az ősrobbanásról és a világegyetem tágulásáról.

Manapság még az alapvető megállapításokat sokan megkérdőjelezik. Egymásnak mondanak ellent például a világegyetem tágulásának értelmezésében. Többen mást és mást értenek tágulás alatt. Ráadásul szítja a tudományos tüzet a Földdel kapcsolatos vizsgálódás. Többek szerint bolygónk a világegyetemhez hasonlóképp tágul. Mások már a megállapítás tényére heves visszautasítással reagáltak. A tudományos ütközet folyik. Hitek és tévhitek esnek egymásnak.

Rendteremtésre vállalkozott a Scientific American című folyóirat. Márciusi számában érveket és ellenérveket sorakoztat fel. Meglehet, a világ keletkezésének ügyében felszáll a homály. Tisztázódnak a félreértések. Leegyszerűsítve képzeljük el: a világegyetem tágulása olyan, mintha felfújnánk egy léggömböt. Növekszik a bolygók közötti távolság. De nem a bolygók vándorolnak el egymástól, hanem a közöttük lévő tér tágul. Ugye érthető?

Mi téves, mi helyes

– Miféle robbanás volt az a robbanás?

Téves feltételezés: az ősrobbanás üres térben következett be.

Helyes megállapítás: az a tér, ahol az ősrobbanás bekövetkezett, nem volt üres. A robbanásnak nem volt központja, bárhol megtörténhetett. Valamennyi robbanáspontban azonos volt a sűrűség és a nyomás.

– A bolygók gyorsabban húzódhatnak vissza, mint a fény?

Téves feltételezés: természetesen nem. Erre Einstein relativitáselmélete a cáfolat.

Helyes megállapítás: természetesen igen. A térbeli relativitás nem alkalmazható a visszavonulási sebességre.

– Gyorsabbnak láthatjuk az elvonuló bolygókat, mint a fényt?

Téves feltételezés: természetesen nem. A bolygók fénye sosem érhet el minket.

Helyes megállapítás: természetesen, igen. Ugyanis a tágulás mértéke időről időre változik.

– Mekkora a világegyetem? Vizsgálható-e?

Téves feltételezés: a világegyetem 14 billió éves. Vizsgálható részének a sugara 14 billió fényév.

Helyes megállapítás: a tér állandóan tágul. Ezért a világegyetem vizsgálható részének a sugara (rádiusza) több mint

14 billió fényév.

– Tágulhatnak a világegyetemben lévő tárgyak?

Téves feltételezés: igen. A világegyetemmel együtt, minden benne lévő tárgy is tágul.

Helyes megállapítás: nem. A világegyetem tágul ugyan, de azok a tárgyak, amelyeket tartalmaz, nem.

Téves feltételezés: az ősrobbanás üres térben következett be.

Helyes megállapítás: az a tér, ahol az ősrobbanás bekövetkezett, nem volt üres. A robbanásnak nem volt központja, bárhol megtörténhetett. Valamennyi robbanáspontban azonos volt a sűrűség és a nyomás.

– A bolygók gyorsabban húzódhatnak vissza, mint a fény?

Téves feltételezés: természetesen nem. Erre Einstein relativitáselmélete a cáfolat.

Helyes megállapítás: természetesen igen. A térbeli relativitás nem alkalmazható a visszavonulási sebességre.

– Gyorsabbnak láthatjuk az elvonuló bolygókat, mint a fényt?

Téves feltételezés: természetesen nem. A bolygók fénye sosem érhet el minket.

Helyes megállapítás: természetesen, igen. Ugyanis a tágulás mértéke időről időre változik.

– Mekkora a világegyetem? Vizsgálható-e?

Téves feltételezés: a világegyetem 14 billió éves. Vizsgálható részének a sugara 14 billió fényév.

Helyes megállapítás: a tér állandóan tágul. Ezért a világegyetem vizsgálható részének a sugara (rádiusza) több mint

14 billió fényév.

– Tágulhatnak a világegyetemben lévő tárgyak?

Téves feltételezés: igen. A világegyetemmel együtt, minden benne lévő tárgy is tágul.

Helyes megállapítás: nem. A világegyetem tágul ugyan, de azok a tárgyak, amelyeket tartalmaz, nem. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!