Szörfösök és a pusztító zaj

A szörfözést és a hullámlovaglást az ember óhatatlanul összeköti az óceánnal. Pedig hullámok nem csak a tengereken vannak, hanem a folyókon is, melyek talán még híresebbek, mint a tengeri társaik. A legismertebb és legfélelmetesebb az Amazonason a márciusi holdtölte alkalmával megjelenő óriási hullám. A folyó- partján élő Tupi indiánok Pororocának, azaz pusztító zajnak hívják, félelmetes hangja miatt. A jelenség nem más, mint az Atlanti-óceánon keletkező dagály megjelenése az Amazonas deltájában, ami részben visszafordítja a folyamot. A Pororocát tudományos módszerekkel elsőként a nagy Jacques Cousteau figyelte meg.

Egy ilyen jelenség, természetesen, nem hagyja hidegen az extrém sportolókat sem. Sőt! Mintha egyenesen nekik találták volna ki. Az előző évhez hasonlóan ugyanis idén is összegyűlnek vagy tucatnyian a világ legbátrabb (legőrültebb?) hullámlovasai közül, hogy betörjék a világ egyik legveszélyesebb hullámát.
A veszély számos formában jelentkezik. A folyóban krokodilok és más ragadozók lesnek zsákmányra. Az árhullám rengeteg uszadékot sodor a felszínen. De, ami talán a legveszélyesebb: kétirányú a sodrás. A folyamon felfelé áramló Pororoca alatt természetesen ott hömpölyög a Föld legnagyobb folyója az óceán felé.