2005.04.06. 07:19
Ballal a bal felső sarokba
Tökéletesen kétlábas játékos volt Bognár György, a fantáziájával se volt gond, így aztán ideális irányítóként tartották számon pályafutása alatt. Technikás futballista lévén góljai többnyire roppant látványosak voltak. Mint például 1989 szeptemberében Dublinban, Észak-Írország ellen.
– Kovács Kálmán jóvoltából hamar vezettünk, így higgadtan játszottunk – meséli. – Még inkább megnyugodtunk, amikor a szünet előtt két perccel Détári egy baloldali szögletnél nem beadta a labdát, hanem hátragurította nekem. Húsz méterre voltam a kaputól, ahogy jött a labda, egyből meglőttem ballal. Fantasztikus érzés volt látni, hogy éppen befér a bal felső sarokba. Ezzel kettő null lett, minden eldőlt, az írek csak a legeslegvégén tudtak szépíteni.
Van még egy gól, amelyre nagyon büszke Bognár György. Okkal, hiszen fejelte, ráadásul a világklasszis dán kapusnak, Schmeichelnek. – Nem vagyok egy hórihorgas, tagbaszakadt ember, így aztán már az is csoda, hogy a magas és erős dán védők között eljutott a fejemig a labda. Hát még, hogy Schmeichelnek sikerült gólt fejelnem! Dühöngtek is a bekkek, aligha véletlen, hogy akkorát taszítottak rajtam, hogy beestem a kapuba.
Bognár György nagy balszerencsének tartja, hogy a brazilok elleni legendás meccsen (1986 márciusában: 3-0) korán, a 8. percben megsérült. Semmire se vágyott jobban ugyanis, mint arra, hogy éppen a nagy kedvencek ellen mutathassa meg, az ő technikájában sincs semmi kivetnivaló.
– Annyi vigaszom van, hogy Détári gólja előtt én csúsztattam meg felé a labdát. Sajnos Mozer akkorát lökött rajtam, hogy meghúzódtam, és le kellett mennem a pályáról. Jó lett volna a nagy diadal részesének lenni.
Bognár György
Született: 1961. november 5. Klubjai: Bajai SK (1974–1979), MTK (1980–1988), SC Toulon (francia, 1988–1990), Standard Liege (belga, 1990–1992), BVSC (1992–1996). Legjobb eredményei: világbajnoki részvétel (1986), válogatottság/gól: 50/8., bajnoki második hely (1996), Magyar Kupa-ezüstérem (1996).
