Feltámadt egy régi kaszinó

[caption id="" align="alignleft" width="320"] Szabó Józsefné és Szecsei József testvérek. Együtt csodálják meg egy letűnt kor tárgyi emlékeit.
[/caption]Volt egyszer Kőbányán egy Szerdai Asztaltársaság. Minden tagja talált ott jó bort, jó szívet, s ki névnapját le nem tagadta, kapott éljent is, ha bort fizetett. (Jó kis csapat lehetett.) Azt beszélték, hogy a Szerdai Asztaltársaságnál, a kőbányai kaszinóban, minden ügyet el lehetett intézni. De úgy, hogy be sem kellett menni miatta az elöljáróságra. Lehetne az urambátyám világot kifogásolni. De a mai tendervilágban sem különb, tán még rosszabb a helyzet, hiszen eleink legalább megadták a módját még a jogtalan előnyök kiszolgáltatásának is.

A századfordulós időkben alapított Szerdai Asztaltársaságot meglett, nagy bajuszú Bélák és kőkemény Antalok, Kőbánya rég elporladt, de el nem feledett férfiúi hozták létre. „Sok társaság van minden estén, amelyik jókedvűen tud zajlani, de egy sincs olyan, mint Kőbányán a szerdai.”

Buzás Kálmánt, a Pataky Művelődési Központ fiatal igazgatóhelyettesét annyira megigézte a hajdan volt idők társadalmi élete, hogy kiállítást rendezett Volt egyszer egy kaszinó címmel. A kiállítás anyagát azok a kőbányai polgárok adták össze, akik a Kádár-rendszerben felrobbantott kaszinóból kő- és korlátdarabokat, iratokat, emlékeket mentettek ki. A kiállítást négyezren látták. Egyre több olyan ember érkezett Buzás Kálmánhoz, aki maga is tagja volt a kaszinónak. Elmondásaikat magnóra véve dolgozott a népművelő azon, hogy ezeket leírva is láthassuk.

A főpincér volt a legnépszerűbb ember Kőbányán

A Füzér utca és a belső Jászberényi út sarkán, a Hermann-féle Casino kávéházban divat volt biliárdozni. A főpincér Kőbánya legnépszerűbb embere volt. Nagyon szépen beszéltek vele. Főleg hónap vége felé kérték szépen. 1920-ban a kávéház helyére a Takarékpénztár Rt. költözött. A Casino megmaradt egészen 1940-ig, még a belvárosból is kijártak ide mulatni a módosabb polgárok.