Fogyasztóvédő feketelista

A mai szabályok szerint a fogyasztóvédelmi bírságnak nincs felső határa, mértékét az összes körülmény figyelembevételével kell kiszabni. A gyakorlatban azonban „az ahány felügyelőség, annyi szokás” érvényesül. A jogszabály-előkészítők ezért a büntetési tételek egyértelműbb, akár tól-ig határok közötti kiszabását javasolják. A szabálysértési bírság maximuma például 100 ezer forint, ami nem túlságosan riasztó, ám a valóságban sokszor ezt sem fizetik be a vétkesek. A határozatokat megfellebbezik, húzzák az időt, néha egészen a bíróság jogerős döntéséig. Ezért azt javasolja a kormányzat, hogy a bírság legyen köztartozás, ami végrehajtható, akár az adótartozás.

Az elképzelés szerint nem csupán a bírságok határait kellene tágítani, de a pénzbüntetés mellett be kellene vezetni az üzletek ideiglenes bezárásának lehetőségét. Ma a nagyobb áruházak mellényzsebből fizetik ki a büntetést, de néhány napos bezárás esetén elgondolkodnának, megéri-e a sokmilliós kiesést okozó mulasztást egyáltalán megkockáztatni. A fogyasztókat megtévesztő üzletek, szolgáltatók, forgalmazók neve és cselekedete kerüljön feketelistára – szól a javaslat, hiszen az európai uniós tapasztalatok szerint a nyilvánosság a legjobb módszere a fogyasztói érdekek védelmezésének. A tudatos fogyasztók már elkerülik azokat, akiket szégyenpadra ültet egy ilyen lista.

– mondta lapunknak Mesterházy Attila, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium államtitkára. Ha a vevő ma bevizsgáltatja a kifogásolt terméket, ennek eredményét a kereskedő vagy szolgáltató nem köteles elfogadni. Ilyenkor a fogyasztónak békéltető testülethez célszerű fordulnia, de ha a kereskedő annak a határozatát sem fogadja el, csak a bíróságon szerezhet érvényt jogainak. Ezért most azt javasolja az ifjúsági és családügyi minisztérium, hogy a jogszabályban felsorolt minőségvizsgálók szakvéleménye legyen kötelező a kereskedők számára is.

Szavatosság (2 év): Az eladáskor hibátlan terméket kapott a vevő, tehát nincs rejtett hibája, ami csak később derülne ki.

Bírságok: Szabálysértési bírság – 50–100 ezer forintig –, minőségvédelmi bírság, fogyasztóvédelmi bírság, reklámfelügyeleti bírság.

– mondta lapunknak Mesterházy Attila, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium államtitkára. Ha a vevő ma bevizsgáltatja a kifogásolt terméket, ennek eredményét a kereskedő vagy szolgáltató nem köteles elfogadni. Ilyenkor a fogyasztónak békéltető testülethez célszerű fordulnia, de ha a kereskedő annak a határozatát sem fogadja el, csak a bíróságon szerezhet érvényt jogainak. Ezért most azt javasolja az ifjúsági és családügyi minisztérium, hogy a jogszabályban felsorolt minőségvizsgálók szakvéleménye

legyen kötelező a kereskedők számára is. Új hivatalra van szükség Ma a sok bába közt elvész a gyerek a fogyasztóvédelemben – véli Baranovszky György, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület jogi és tanácsadási vezetője. Ezért törvénymódosításra lenne szükség. Célszerű lenne egy önálló fogyasztóvédelmi

hivatal felállítása. Szótár Jótállás: A kereskedő vállalja, hogy a jótállási idő alatt, vagyis egy évig a termék kifogástalanul fog működni. A rendeltetésszerű használatra érvényes.

Szavatosság (2 év): Az eladáskor hibátlan terméket kapott a vevő, tehát nincs rejtett hibája, ami csak később derülne ki.

Bírságok: Szabálysértési bírság – 50–100 ezer forintig –, minőségvédelmi bírság, fogyasztóvédelmi bírság, reklámfelügyeleti bírság. -->