Virágzik a dinótudomány

[caption id="" align="alignleft" width="320"] A Tyrannosaurus rex rendelkezett a legerősebb állkapoccsal és a legnagyobb fogakkal a húsevő dinók közül. Valószínűleg neki volt a legnagyobb agyveleje is.
[/caption]Amióta az 1840-es években a londoni Természettudományi Múzeum megalapítója, Richard Owen felfedezte és elkeresztelte a dinoszauruszokat, a hatalmas lények felemelkedése és bukása slágertéma. A dinótudomány az 1990-es években éledt újjá, és azóta szinte folyamatosan módosul a rejtélyes őshüllőkről alkotható kép.
Legutóbb az a hír hozta lázba a szakembereket, hogy az USA-ban egy hatvannyolcmillió éves Tyrannosaurus rex egyméteres combcsontjában véredényeket fedeztek fel. Az utóbbi hetek másik jelentős fejleménye, hogy Argentínában talált dinótojásokban fehérjéket mutattak ki.
Virágzik a dinótudomány, ennek ellenére számos tévhit kering a dinoszauruszokról. A tíz legelterjedtebb a következő:

1. Tévhit Emberek és dinók egy időben is éltek.
Helyes nézet Képtelenség, hiszen az utolsó dinók 65 millió évvel ezelőtt haltak ki. Míg az első emberi maradványok kora mindöszsze hatmillió év.

2. Tévhit Az emlősök csak azután fejlődtek ki, hogy a dinók kihaltak.
Helyes nézet Apró, néhány gramm súlyú emlősök több mint 150 millió évig éltek a dinók árnyékában. Bár tény, hogy kihalásuk előtt az emlősök kicsik voltak, és a ma ismert fajok a dinók kihalása után fejlődtek ki.

3. Tévhit A dinók azért pusztultak ki, mert az emlősök megették a tojásaikat.
Helyes nézet Akkoriban az emlősök túl kicsik voltak ahhoz, hogy megegyék a dinók hatalmas tojásait. Fészkeik meglehetősen védtelenek voltak, és csupán a kis termetű ragadozók rabolhatták el nagyobb társaik tojásait.

4. Tévhit Kizárólag egy aszteroida (kisbolygó) becsapódásának tulajdonítható a dinók kipusztulása.
Helyes nézet A mexikói Yuca-tán-félszigeten valóban becsapódott egy tíz kilométer széles aszteroida 65 millió évvel ezelőtt. Ezt bizonyítja az általa vájt mintegy 180 kilométer átmérőjű kráter. A légkört égő kődarabok forrósították fel, és a dinók szó szerint megsültek. A fajok hetven százaléka kipusztult. A sűrű por eltakarta a napot, és sok száz évig tartó tél következett. Számos kutató azonban más tényezőket is feltételez: szökőárakat, savas esőket, az indiai földrész vulkanikus működéseit, egy hatalmas föld alatti robbanást, az ózonréteg elégését, és az „ibolyántúli tavasz” eluralkodását.

5. Tévhit A dinók azért haltak ki, mert evolúciós értelemben sikertelenek voltak. Helyes nézet A dinók százötven millió évig éltek a Földön, így hát sikertelennek egyáltalán nem mondhatók. Ezzel szemben az emberelődök, a hominidák csupán hatmillió évig éltek, a Homo sapiens pedig csak kétszázezer éves.

6. Tévhit Hatvanötmillió éve minden dinófaj kihalt.
Helyes nézet A madarak 150 millió éve fejlődtek ki. A legtöbb szakember szerint kis termetű ragadozó dinoszauruszokból fejlődtek ki. Ezek a szárnyas dinók túlélték a katasztrófát.

7. Tévhit A dinók nehézkes, lassú mozgású állatok voltak.
Helyes nézet A legújabb kutatási eredmények cáfolják ezt
a hiedelmet. A legtöbb dinoszaurusz olyan mozgékony volt, mint számos mai emlős és ragadozó. Egy 2000-es vizsgálat szerint a dinóknak rendkívül erős szívizmaik voltak.

8. Tévhit Minden nagy testű szárazföldi hüllő dinó volt.
Helyes nézet A szárazföldi hüllők elérték az ötméteres hosszúságot, még mielőtt az első dinók megjelentek kétszázharminc  millió évvel ezelőtt.

9. Tévhit A tengeri hüllők is dinók voltak.
Helyes nézet Számos tengeri hüllő fejlődött ki a dinók korában, de jelenleg egyetlen tengeri dinó sem ismeretes.

10. Tévhit A repülő hüllők is dinók voltak.
Helyes nézet A repülő hüllők röviddel a dinók után jelentek meg, és ugyanakkor haltak ki, mint a dinók. Bár rokonságban álltak velük, nem tekinthetők igazi dinóknak.