Hírek

2005.05.05. 00:00

Elszegényíthet az életbiztosítás

Aki a lejárati idő előtt felmondja életbiztosítását, biztos, hogy rosszul jár. Ezen belül azonban járhatunk még rosszabbul vagy kevésbé rosszul, amire már a legelején, a biztosítás megkötésekor oda kell figyelni!

Kaszás Erzsébet

[caption id="" align="aligncenter" width="259"] A legrosszabbul akkor járunk, ha túl korán kérjük azt, hogy a biztosító vásárolja vissza tőlünk az életbiztosítási kötvényt
[/caption]Alapvetően kétféle életbiztosítási típust különböztetnek meg a társaságok: a haláleseti és az elérési biztosítást. Ezekből további számos, igen elterjedt forma eredeztethető, mint például az említett két típus ötvözeteként leírható vegyes biztosítás vagy a járadékbiztosítás.

Életbiztosítást – legyen célja a gyerekeinkről vagy saját, majdani nyugdíjas éveinkről való gondoskodás – hosszú távra kötünk. Legalább 5, de van, aki 45 évre. Ez idő alatt könnyen előfordulhat, hogy fizetési nehézségeink támadnak, vagy máshonnan jobb ajánlatot kapunk. Aki a lejárati idő előtt feladja életbiztosítását, rosszabbul jár, mintha megvárná a szerződés végét. A legkevésbé ajánlott, hogy azt kérjük, a biztosító azonnal vásárolja tőlünk vissza a kötvényt, vagyis fizessen most. Ha ugyanis ezt kettő–öt éven belül tesszük meg, közel se kapunk annyit, mint amennyit díjként addig befizettünk. A biztosítótársaság ugyanis – teljesen jogszerűen – előbb levonja a saját költségeit. Minél hosszabb idő telt már el díjfizetéssel, annál nagyobb összeg jár vissza. Ám öt és tíz év között jellemzően még mindig nem számíthatunk hozamra. Mivel a legtöbb kötvény függeléke tartalmazza az eltelt évek és a tartam szerint a minimális visszavásárlási értéket, ezt alaposan nézzük át!

Az azonnali szerződésbontásnál jobban járunk az úgynevezett díjmentesítéssel. Ez esetben sem fizetjük tovább a díjat, de a biztosítás nem szűnik meg. Így kockázati biztosításnál, ha bekövetkezik a baleset vagy a betegség, az úgynevezett maradékjogon, mégiscsak kapunk ellátást. Igaz, kevesebbet, mint eredetileg terveztük. Ha pedig nem következik be a baj, akkor a lejáratkor a szüneteltetésig befizetett összeg után, annak mértéke szerint, a hozamokra is számíthatunk. (Persze csak akkor van így, ha a biztosítás olyan típusú volt, ami a lejáratkor egyébként is fizetett volna.)

Nem minden biztosító és nem minden biztosítási típus engedi meg a díjfizetés átmeneti szüneteltetését. Vagyis, hogy egy darabig nem, majd később újra fizetünk. A mai, korszerű biztosítások többsége azonban számol ezzel. Sőt, a különböző élethelyzetekre – munkanélkülivé válás, nem biztosított betegség, a kedvezményezett korai halála, a család növekedése stb. – igyekeznek előre beépíteni a lehetséges választási lehetőségeket. Aki most köt biztosítást, annak ezekre érdemes külön figyelnie.

Sokakban merül fel a kérdés, hogy egyáltalán érdemes-e biztosítást kötni, vagy azt a pénzt inkább bankba tenni. Szakemberek a felvetésre egyértelműen azt állítják, hogy a biztosítás hozama nem hasonlítható össze más pénzügyi befektetések – banki betétek, kötvények, részvények stb. - hozamával. (Biztosítási hozam – a biztosító a rá bízott pénzeket különböző, jogszabályban engedélyezett módokon befekteti a pénzpiacon, és az abból származó többletbevételen osztozik ügyfeleivel.)

Nem szabad ugyanis elfelejteni: a díjfizetés célja elsősorban nem az, hogy a pénzünk fialjon több pénzt, hanem az, hogy a biztosító többi ügyfelével közösen, úgynevezett kockázati közösséget alkotva, elsősorban akkor segítsünk magunkon és egymáson, ha az, amitől félünk – betegség, halál vagy öregség – bekövetkezik. A mai, egyre bonyolultabb biztosítási ajánlatok persze már kiegészülnek az úgynevezett befektetési elemmel. Vagyis, hogy általában nemcsak baj esetén kapunk a biztosítótól vissza pénzt, hanem a lejáratkor is. Azonban egyáltalán nem biztos, hogy ez a számunkra kedvezőbb megoldás. Ugyanis ebben az esetben vagy magasabb havi biztosítási díjat fizetünk, hogy baj esetén mégis ugyanannyit kapjunk a biztosítótól, vagy ugyanakkora díjfizetés mellett kisebb lesz a kártérítés.

Kockázati közösségen azt értjük, ha minél többen gyűjtenek közös pénzügyi alapot arra, ha bármelyiküket baj éri, akkor abból segítenek neki. Külön-külön nem nyúlnak a pénzhez, így kisebb az egy emberre jutó teher. Ugyanezen az elven szerveződik a biztosító is, amikor azonos célra, azonos biztosítási kockázatra ügyfeleket toboroz. Kevesen tudják, ezért érdemes kiemelni: ha a biztosított átmeneti pénzzavarba kerül, és ezért kívánja megszüntetni az életbiztosítási szerződést, segítséget nyújthat számára az úgynevezett áthidaló kölcsön. Ezt a vegyes jellegű biztosítási módozatok általában tartalmazzák. A biztosítótól kapott pénzt egy vagy két év múlva, a kamatokkal együtt, egy összegben kell viszszafizetni.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!