A maximum az alap

141, 140, 135: szállodamenedzser, közgazdász, jogász. Néhány jellemző budapesti ponthatár a legnépszerűbb egyetemi szakokról 2005-ben. Az intézmények kapujában mindig is erős volt a verseny, a léc azonban most minden eddiginél magasabbra került. A szakok jelentős részén a felvételi határok húsz-harminc ponttal húzódnak feljebb, mint a korábbiakban, de akadt ötven pontnyi különbség is. Mondhatnánk az új rendszer új határokat szül, a felkészült felvételizők pedig remekeltek; de kérdezhetjük azt is, vajon minden jelentkező tisztában volt-e azzal, hogy innentől nemcsak a sikeres vizsgateljesítmény számít, hanem lényegében az, hány pluszpontot tud összekalapozni a jelentkező a tulajdonképpeni alapkövetelménnyé vált, középfokon elérhető 120 pontos maximumhoz. Míg például tavaly elegendő volt a megszerezhető maximális pontszám mintegy 75 százalékát elérni ahhoz, hogy a jelentkező az ELTE-n jogászhallgató lehessen, addig idén már 93 százalékot kellett teljesíteni a sikeres felvételihez.

Nyilvánvalóvá vált, amire előre kevesen számítottak: középszintű érettségivel karrierszakokra bekerülni innentől még hibátlan vizsgával is lehetetlen. A jövő felvételije – feltételezve a legmagasabb középszintű tudást – egyértelműen a pluszpontok vadászatával fog telni. A felvételizők egy része nyilvánvalóan felismerte ezt, más részük nem; a felsőoktatási intézmények – maguk is meglehetősen bizonytalanul – hallgatóikra bízták, megméretnek-e a magasabb regiszterekben. Bizonyára szép számmal voltak olyanok, akik az intézmények hozzáállásában és a korábban megismert ponthatártartományokban bízva meg sem próbálták megszerezni az emelt szintű vizsgáért járó pontokat – vesztükre. Vigasztalja őket az a melengető tudat: jogaik – hangsúlyozza a tárca – nem sérültek.