Hírek

2005.08.04. 00:00

Massut hősként ünnepelték Chilében

Az anyai ágon magyar származású chilei Nicolas Massu két aranyat nyert tavaly Athénban az olimpián. Nemrégiben Kitzbühelben járt, a régió talán leghíresebb versenyén. Magyarul kérdeztem, de nézett rám, mint borjú az új kapura. Kiderült, egy szót sem tud az anyanyelvén.

Siklós Erik

– Csak a két nagyszülőm és a mamám beszél magyarul. Nehéz nyelv, és nem volt időm tanulni. A családban mindig spanyolul beszélünk, ma már a nagypapám is jól beszéli a nyelvet. Az iskolában angolul tanultam, talán majd ha befejezem a teniszt, még megtanulok több nyelvet.

– Egyetlen szót sem tud magyarul? Annyit, hogy „köszönöm”, „jó napot”…
– Nem, semmit. Valamikor tudtam, de elfelejtettem.

– Az igaz, hogy magyar nagypapájának köszönheti, hogy teniszező lett?
– Igen. Ő Vina del Marban lakik, és magával vitt a helyi teniszklubba. Egészen 15-16 éves koromig vele játszottam párost az idősebb klubtagok ellen. 
– Járt már valaha Magyarországon?
– Igen, két-három alkalommal. Legutóbb néhány éve – talán hét esztendeje – Budapesten játszottam egy juniorversenyen. A családom három éve hazalátogatott, hogy megnézze a nagypapám szülővárosát. Én akkor versenyeztem, így nem mentem velük. Remélem, én is eljutok oda.

– Rokonai már nem élnek Magyarországon?
– Nem tudok róla… A nagypapám és a nagymamám is szinte minden hozzátartozóját elvesztette a második világháborúban. Ez egy szomorú történet. Utoljára akkor beszéltem erről a nagypapámmal, amikor elvitt moziba megnézni a Schindler listája című filmet. Azóta értem, pontosan mi történt akkor.

– Beszéljünk másról: mennyire nehéz Chiléből indulva a teniszben sztárnak lenni? Mert hogy sztár, az biztos!
– Nem könnyű, de örülök, hogy chilei vagyok, szeretem az országomat és mindent megteszek érte.

– Athénban szerzett két olimpiai bajnoki címével hallatlan népszerűséget szerezhetett otthon. 
– Az olimpia pályafutásom csúcsa. A bajnokavatás volt életem legszebb napja. Két aranyat nyertem az országomnak, magamnak, a családomnak, a barátaimnak. Ez már életem végéig elkísér. De előre kell nézni, az emlékekből nem lehet megélni.
A beszélgetés végén még megpróbáltam két magyar szót megtanítani Nicolas Massunak, de a viszontlátásra negyedik nekifutásra is kitörte a nyelvét, így abban maradtunk, majd egyszer Budapesten folytatjuk…

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!