Hírek

2005.08.23. 06:55

Olcsó húsnak véres a leve

Már a Túró Rudi sem az igazi. A nagyáruházak rendszeresen átverik a vásárlókat. Ez azonban mintha nem zavarná a fogyasztókat: a minőségmegőrzési határidőt többségük nem olvassa el, s a megvásárolt romlott terméket inkább kidobják.

Éber Sándor–Farkas Károly

A fogyasztóvédelmet felügyelő Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM) augusztusban elrendelte, hogy soron kívül ellenőrizzék a nagyáruházláncokat a nagy számban beérkező panaszok miatt. A még jelenleg is zajló vizsgálatok alkalmával a felügyelők kirívó szabálytalanságokat találtak. Egérürüléket, vizes vértócsákat, átcímkézett termékeket. Élelmiszereket a minőség-megőrzési idő után is árusítottak. Augusztus 17-éig 47 millió forint bírságot szabtak ki. A legtöbb terméket, 5265-öt a Lidl üzletlánc boltjaiban kellett eljárás alá vonni. A legnagyobb bírságot, 20 millió forintot a Tesco kapta. A Komárom-Esztergom Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség is részt vett az áruházláncok soron kívüli vizsgálatában. Wéber Tiborné felügyelő elmondta: a szakemberek hét kereskedelmi egységet ellenőriztek a napokban. Hat üzletben találtak szabálytalanságot: a legtöbb esetben az árfeltüntetést, a címkézés tartalmát, valamint a fogyaszthatósági és minőség-megőrzési idő feltüntetését kifogásolták. A saját márkás termékeknél előfordult, hogy nagy betűkkel hirdette a felirat: Túró Rudit vett le a vevő a polcról. Az összetevők között azonban a túró mellett hidrogénezett növényi zsír is szerepelt, így a termék már nem nevezhető Túró Rudinak. Az egyik üzletben már a múlt év elején lejárt zsemlemorzsát árusítottak, egy másikban a száraz kenyér és pékáru a friss termékek között hevert halmokban.

Bács-Kiskun megyében átfogó vizsgálatot tartottak a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség szakemberei az áruházláncokhoz tartozó hipermarketekben és üzletekben. Az ellenőrzés az élelmiszerek és vegyipari termékek forgalmazási körülményeire, valamint az árak feltüntetésére koncentrált. Az üzletek 95 százalékában merült fel valamilyen kifogás – összegezte a tapasztalatokat Horváth Zsuzsanna igazgató. Tömegesen gyűjtöttünk be lejárt tejeket, joghurtokat, tömbsajtokat, illetve magasabb árkategóriába tartozó, egyéb sajtféleségeket. Találtunk például olyan „2+1” vagy „3+1 ajándék” felirattal reklámozott kekszeket, ahol az egyik csomag már lejárt. A hűtők hőmérséklete több helyen jelentősen magasabb volt az előírtnál. De akadt olyan áruházi raktár, ahol a hűtést igénylő tejtermékeket egyszerűen a földön tárolták – nagy mennyiségben.

A nyugatról érkező, csillogó áruházakkal szemben eleinte óriási volt a vásárlói bizalom – mondta lapunknak Siklósi Máté, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség helyettes szóvivője. Ahogy szaporodtak az üzletek, úgy sokasodtak a panaszok is. A legtöbb probléma abból fakad, hogy óriási árumennyiséget raktároznak, amelyeket már nem tudnak megfelelő minőségben felügyelni. A legtöbb baj a Tesco áruházakkal van, igaz nekik van a legtöbb hipermarketük is – vélte Siklósi Máté. Visszatérő gond, hogy a lejárt szavatosságú termékeket – általában húst, tejet – árulnak. A közelmúltban például egy saját márkás szalámi minőségi idejét egy hónappal meghosszabbították. Egyik Pest megyei áruházukban 17-féle sajt minőség-megőrzési ideje járt le.

A Lidlben többször is megtörtént, hogy az árukat nem megfelelően nevezték meg. Magyarországon például a gyümölcslén a 100 százalékos gyümölcstartalmú üdítőt értjük. A Lidlben ezzel szemben a 25 százalék gyümölcstartalmú italt is gyümölcslének titulálták, többnyire idegen nyelvű feliraton. Az áruházláncnál több ezer termékkel volt hasonló probléma. Szintén gyakori eset, hogy az árukon több ár is szerepel. Ilyenkor a legolcsóbb ár szerint kellene értékesíteni a terméket, de helytelenül a legdrágábbat fizetettik ki a vevőkkel.

Az országban mintegy 250 fogyasztóvédelmi szakember vizsgálja az áruházakat, egy helyen általában hetente egyszer tartanak vizsgálatot. A fogyasztóvédelem törvényi háttere megfelel az európai uniós normáknak – mondta Siklósi Máté, aki szerint néhány jogszabályon változtatni kellene. Alaposan megkönnyítené a munkát, ha belenézhetnénk az áruházak könyvelésébe – emelte ki. A pénzbírságot is pontosabban lehetne kiszabni, jelenleg a büntetés mértéke 1 és 15 millió forint között van. Siklósi Máté szerint a fogyasztóvédelemnek meg kellene adni azt a jogot, hogy kirívó szabálytalanság esetén bezárathassa az áruházat. Jelenleg ez jegyzői hatáskörbe tartozik. Tavaly 50 üzlet bezárását kezdeményezte a fogyasztóvédelem, a jegyzők azonban csak ötöt zártak be.

Geri István a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatója szerint a nagy termékforgalom mellett az ilyen nagyságú büntetésnek sincs elrettentő ereje. Az áruházak sokkal jobban tartanak rossz hírük elterjedésétől. Egy korábbi felmérés szerint az emberek egyharmada soha nem reklamál, másik harmaduk évente egyszer, míg a harmadik harmaduk sokszor tesz panaszt. Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szakértője további problémaként említette, hogy a vásárlók 60 százaléka semmit sem olvas el a termékeken lévő tájékoztatókból. A hibás termékeket nem viszik vissza, inkább kidobják, s újat vesznek. A fogyasztó az úr, de sajnos nincs meg Magyarországon a kellő fogyasztói öntudat – vélte az élelmiszer-szakértő. Dömölki Lívia szerint alapvető gond, hogy a nagyáruházak nem fizetik meg a szakképzett munkaerőt. Gyorstalpaló tanfolyamokon nem lehet elsajátítani az élelmiszerhigiéniai ismereteket.

Üres polcok, kipakolt hűtőblokkok, átható fertőtlenítőszag, hűséges vásárlók

„Soha többet nem veszek itt húst!” – mérgelődik egy néni az Auchan szigetszentmiklósi áruháza előtt. Körmendi Józsefné szerint gyalázat, hogy a romlott húst próbálják meg rásózni az emberekre. Ennek ellenére továbbra is törzsvásárló marad: „Ez a legolcsóbb!” Véleményét mások is osztják: Tamás szerint, aki tanszereket vásárolni ugrott be a bevásárlóközpontba, éppen így bánnak az élelmiszerekkel máshol is. „Mindegy, hogy hol vásárolunk, a kisebb boltokban is ugyanez a helyzet.” Ottjártunkkor még aki akart, sem nagyon vásárolhatott friss húsárut az áruházban. Üres polcok, kipakolt hűtőblokkok emlékeztettek arra, hogy vasárnap az ÁNTSZ munkatársai bezáratták az áruház néhány osztályát. Az ellenőrök a cukrászda, a grillhúskiadó és a húsüzem működését tiltották meg, valamint „takarítatlannak” nevezték az egész áruházat.

A cukrászda kínálata kimerült néhány Stefánia tortában és egy-két eltévedt briósban. Itt szigorúan beszedethették az ellenőrök az árut, a hosszú hűtőblokkot szinte teljesen kiürítették. A Stefánia torta szavatossági ideje augusztus 24-ére szólt, hasonlóan a húsospultnál árválkodó sertéscsülökhöz. A húsüzemnél szinte könnyfacsaró a fertőtlenítőszag, amely az egész áruházat belengi, a jelek szerint az egész részleget alaposan kitakarították. Az előre csomagolt felvágottak szavatossági ideje kivétel nélkül rendben volt, mást gyakorlatilag nem is nagyon lehetett kapni. A grillhúskiadót bőszen súroló alkalmazott csak a fejét rázta, nem válaszolt kollégáink kérdéseire.

Takarítószemélyzethez nem volt szerencsénk, igaz csak itt-ott lett volna rájuk szükség. Például a liszteknél a kiszórodott terméket hosszú ideig nem söpörték össze, egy sorral odébb vékony, de egyenletes rétegben terítette be a polcokat a kristálycukor. „Mindenhol ez a helyzet. Biztos nincsenek elegen” – vonogatta a vállát egy vásárló, akit egyébként a hét végi botrány sem zavart különösebben. „Olcsó, ezért itt vásárolok” – teszi hozzá. Egy másik rendszeres Auchan-vásárló sem sérelmezi a higiéniai hiányosságokat. Az áruház egyetlen vezetője vagy dolgozója sem volt hajlandó nyilatkozni. Még arra sem kaptunk választ, miért halmozódnak szemeteszsákok a parkolóban található bevásárlókocsik között.

A közelmúlt élelmiszerbotrányai:

2004. október: a boltok polcairól leszedették a fűszerpaprika tartalmú termékeket, miután egyes gyártók – például a Szegedi Fűszerpaprika Rt., a Kalocsai Fűszerpaprika Rt., a Sükösdi Házi Pirospaprika Kft. – termékeiben a megengedettnél nyolcvanszor több májrákot okozó mérget, aflatoxint találtak.

2004. november: a Coop Hungary Kft. Romániából hozott

étolaját mószerolták be azzal, hogy az egy 40 éve betiltott rovarölő szert tartalmaz. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vizsgálatai során kiderült, hogy a kimutatható legkisebb mennyiségű rovarirtó szert tartalmazza, így nem jelent egészségügyi kockázatot.

2005. március: az Auchan reklámaiban szerepelt húsvéti kötözött sonkáról kiderült, hogy lapockából készült. A vizsgálat kimondta, hogy a füstölt, kötözött lapocka elnevezés mindkét termék esetében szabálytalan, s ez a fogyasztók megtévesztését jelenti.

2005. július: Szalmonellagyanús fagyasztott csirkehúst találtak a szentendrei Lidl áruházban. Az ÁNTSZ más szabálytalanságokat is észlelt, ezért az áruházat bezáratták. A Lidl a szabályokat felrúgva elszállíttatta a fertőzésgyanús tételt a raktárból.

A cukrászda kínálata kimerült néhány Stefánia tortában és egy-két eltévedt briósban. Itt szigorúan beszedethették az ellenőrök az árut, a hosszú hűtőblokkot szinte teljesen kiürítették. A Stefánia torta szavatossági ideje augusztus 24-ére szólt, hasonlóan a húsospultnál árválkodó sertéscsülökhöz. A húsüzemnél szinte könnyfacsaró a fertőtlenítőszag, amely az egész áruházat belengi, a jelek szerint az egész részleget alaposan kitakarították. Az előre csomagolt felvágottak szavatossági ideje kivétel nélkül rendben volt, mást gyakorlatilag nem is nagyon lehetett kapni. A grillhúskiadót bőszen súroló alkalmazott csak a fejét rázta, nem válaszolt kollégáink kérdéseire.

Takarítószemélyzethez nem volt szerencsénk, igaz csak itt-ott lett volna rájuk szükség. Például a liszteknél a kiszórodott terméket hosszú ideig nem söpörték össze, egy sorral odébb vékony, de egyenletes rétegben terítette be a polcokat a kristálycukor. „Mindenhol ez a helyzet. Biztos nincsenek elegen” – vonogatta a vállát egy vásárló, akit egyébként a hét végi botrány sem zavart különösebben. „Olcsó, ezért itt vásárolok” – teszi hozzá. Egy másik rendszeres Auchan-vásárló sem sérelmezi a higiéniai hiányosságokat. Az áruház egyetlen vezetője vagy dolgozója sem volt hajlandó nyilatkozni. Még arra sem kaptunk választ, miért halmozódnak szemeteszsákok a parkolóban található bevásárlókocsik között. A közelmúlt élelmiszerbotrányai: 2004. október: a boltok polcairól leszedették a fűszerpaprika tartalmú termékeket, miután egyes gyártók – például a Szegedi Fűszerpaprika Rt., a Kalocsai Fűszerpaprika Rt., a Sükösdi Házi Pirospaprika Kft. – termékeiben a megengedettnél nyolcvanszor több májrákot okozó mérget, aflatoxint találtak.

2004. november: a Coop Hungary Kft. Romániából hozott

étolaját mószerolták be azzal, hogy az egy 40 éve betiltott rovarölő szert tartalmaz. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vizsgálatai során kiderült, hogy a kimutatható legkisebb mennyiségű rovarirtó szert tartalmazza, így nem jelent egészségügyi kockázatot.

2005. március: az Auchan reklámaiban szerepelt húsvéti kötözött sonkáról kiderült, hogy lapockából készült. A vizsgálat kimondta, hogy a füstölt, kötözött lapocka elnevezés mindkét termék esetében szabálytalan, s ez a fogyasztók megtévesztését jelenti.

2005. július: Szalmonellagyanús fagyasztott csirkehúst találtak a szentendrei Lidl áruházban. Az ÁNTSZ más szabálytalanságokat is észlelt, ezért az áruházat bezáratták. A Lidl a szabályokat felrúgva elszállíttatta a fertőzésgyanús tételt a raktárból. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!