Hírek

2005.09.07. 00:00

Extra profit katasztrófa után

A benzinárak visszafogására a jövedéki adó csökkentése jelentené a legegyszerűbb megoldást – vélik a fuvarozók és az ellenzék. A kormány egyelőre elzárkózik ettől.

Éber Sándor–Gyükeri Mercédesz– Újvári Miklós

[caption id="" align="alignleft" width="320"] A százhalombattai olajfinomító termelése nem csökken: a növekvő üzemanyagárak ellenére egyelőre nem esett vissza a fogyasztás. A gyártás nem kerül sokkal többe, mint Romániában, az árkülönbség az adótartalomban van.
[/caption]„Tévedés lenne azt hinni, hogy a kormány maga dönti el a benzinárakat” – mondta el tegnap egy rádióinterjúban Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök szerint felelőtlenség lenne most kijelenteni, hogy a kormány mikor avatkozik bele a hazai benzinárakba, vagyis a tavalyi gyakorlathoz hasonlóan hol húzza meg azt az árat, amely felett automatikusan csökkenti az üzemanyagok jövedékiadó-tartalmát. A kormány ugyanis nem tehet olyan ígéretet, hogy az üzemanyagárakat  meg tudja állítani, mivel azok a világpiactól függnek – tette hozzá a kormányfő. A Fidesz a szokásos gyorsasággal reagált Gyurcsány mondataira. Az ellenzék szerint a kormánynak érdemi lépéseket kell tennie a benzinár kérdésében. Az üzemanyag drasztikus emelkedése mindenkit érint, mivel valamennyi áru drágább lesz, amelyet szállítanak, és többet kell fizetni a tömegközlekedésért. A Fidesz szerint a kormányfő semmit sem kíván tenni az embereket és a fuvarozókat sújtó magas benzinárak mérséklése érdekében.

A magyarországi fuvarozókat tragikusan érinti az olajárak emelkedése – mondta el lapunknak Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkárhelyettese. Mivel a szállítók költségeinek 35–40 százaléka az üzemanyag, a gázolaj árának tízszázalékos emelkedése négy százalékkal növeli kiadásaikat. Karmos Gábor ezért hangsúlyozza: egy elhúzódó magas ár esetén elkerülhetetlen a tarifaemelés. Ez az inflációt is tovább gerjesztheti, mivel további területeken is áremelkedést okoz. Az MKFE ezért azt várja a kormánytól, hogy tanulmányozza azokat a lehetőségeket, amelyekkel a piacgazdaság szabályait tiszteletben tartva tudná kordában tartani az olajárakat. A belgák a magasabb árak révén megnövekedett áfabevételből forgattak vissza, míg a lengyelek a jövedéki adó csökkentését jelentették be. Erre Magyarországnak is lehetősége van, hiszen ma az uniós minimálszintnél – a jelenlegi árfolyamon körülbelül 75 forint – tíz forinttal több, 85 forintos adótartalom terheli a gázolajat.

„Nem fogja megrendíteni az amerikai gazdaságot a hatalmas pusztítást okozó Katrina hurrikán.”

Csaba László szerint nem szabad beavatkozni az olajárakba, s a jövedéki adót sem szabad csökkenteni. A közgazdász emlékeztetett: a Medgyessy-kormány alatt volt ilyen ígéret, s most ezt követeli újra az ellenzék. „Nem fogja megrendíteni az amerikai gazdaságot a hatalmas pusztítást okozó Katrina hurrikán” – mondta Csaba László. A természeti katasztrófa az Egyesült államok egyik legszegényebb részén következett be, s főleg az alacsony jövedelműeket érintette. Az újjáépítésnek még fejlesztő hatása is lesz a térségben. Az olajár sem fog az egekbe emelkedni, nem lesz a 70-es évekhez hasonló olajválság. „Ennek az az oka, hogy az olajpiac sokkal több szereplős, mint 30 éve” – mondta az egyetemi tanár. Nem lesz fizikailag sem hiány, a sok közül egyik kőolajtermelő sincs meghatározó pozícióban. Az árak rövid ideig emelkednek, majd viszszaesnek, de az olajpiac mindig túlérzékeny a bizonytalansági tényezőktől. Az iraki háború kitörésekor szintén tartottak egy olajárrobbanástól, ami nem következett be. „Az olajpiac minden változásra, ami történhet Venezuelában, Nigériában vagy Kuvaitban, idegesen reagál” – hangsúlyozta Csaba László. Ezzel egyetért Hegedűs Miklós is. A GKI Gazdaságkutató Rt. Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója sem számít hosszan tartó válságra. „A természeti katasztrófa nem okoz jelentős kiesést sem az Egyesült Államok, sem a világ kőolajtermelésében” – vélekedett. A térségben működő kőolajkutak és -finomítók vesztesége nem számottevő, egyes helyeken már megkezdődtek a helyreállítások, és a termelés is beindult.

Az Egyesült Államokban a közvetlen gazdasági hatás 2–3 hónapig fog tartani. A kőolaj hordónkénti ára 70 dollárra emelkedett, de már viszszaesett 66 dollár környékére. A piacon 50–60 dollárra is lecsökkenhet az ár, de a régi, 20 dolláros ár már jön vissza. „Érthetetlen viszont, hogy felelős közgazdasági szakemberek is olajválságról beszélnek” – csodálkozott Hegedűs Miklós. Az ügyvezető igazgató szerint a hurrikán okozta áremelkedésnek Magyarországon is lesz némi késlekedéssel hatása. Az árakat ugyanis a világpiachoz kell igazítani. „Az igazi gondot nem a kőolajárak jelentik, hanem az, hogy a benzin kikötői jegyzési ára 860 dollár lett tonnánként, míg fél éve csak 350–400 dollár volt” – hangsúlyozta Hegedűs Miklós. Ez az emelkedés a növekvő fogyasztás és a finomítói kapacitás hiánya miatt van. Az Egyesült Államok jelenleg Európából és Ázsiából szerzi be a hiányzó benzint.

Egyes jóslatok szerint másfél euró, azaz 360–370 forint is lehet a benzin ára Magyarországon. Hegedűs Miklós szerint azonban a következő 3–4 évben a 95-ös benzin jelenlegi, 290– 300 forintos hazai áránál jelentősen nem lesz drágább az üzemanyag. A kereslet hatására nőni fognak a finomítói kapacitások. „Az unió bürokratái abban reménykednek, hogy a magas benzinárak visszafogják az autóhasználatot, s más közlekedési lehetőségeket, főként a vasutat tudják fejleszteni. Gazdaságilag teljesen értelmetlen és haszontalan, hogy az állam beleavatkozzon az üzemanyag árának alakulásába” – mondta Hegedűs Miklós. Szerinte felelőtlen és nem tisztességes politika az, hogy krokodilkönnyeket ejtve minden társadalmi csoport igényét azonnal követelik kielégíteni.

A környezetszennyező olajfinomítást külföldre és a szegényebb déli államokra bízza Washington

Az Egyesült Államok „békeidőben” is benzinbehozatalra szorul. Finomítói kapacitásai nem fedezik a hatalmas benzinfogyasztás szükségleteit. Amerikában mindenki benzinüzemű autót vezet, még a kamionok is benzinnel, és nem dízelolajjal működnek. Emiatt naponta 3–3,5 millió hordónyi benzint kell importálnia az országnak, amely egyébként a világ benzinfogyasztásának közel felét teszi ki. Naponta indulnak a benzint szállító tankhajók Európából és Dél-Amerikából a keleti parti kikötőkbe. Amerikában elsősorban azért kevés a finomító, mert meglehetősen környezetkárosító és veszélyes üzemről van szó. Nehezebb hozzá megszerezni az engedélyeket, mint egy atomerőműhöz. Nem véletlen, hogy ezek a piszkos üzemek a legszegényebb déli tagállamokba tömörültek. A 90-es évek végéig ráadásul finomítót működtetni nem volt éppen aranybánya. A finomítói megtérülés 10 százalék alatt volt, így keveseknek jutott eszébe, hogy ebbe az üzletágba ruházzon be.

A Katrina hurrikán miatt az olajfinomítók legtöbbje leállt a Mexikói-öböl térségében, ami további 2 millió hordónyi benzinhiányt eredményezett. Az európai finomítók kapva-kaptak az alkalmon: áraikat megemelve szállítják azóta a finomított naftát a tengerentúlra. Különösen a rotterdami olajfinomító-tulajdonosok dörzsölhetik a tenyerüket. Mivel ők Amerikába szállítják a benzint, Európában dominóelv alakul ki: a mediterrán és szárazföldi finomítók tömik be a kieső fogyasztási lyukakat. Az árak pedig, tekintve, hogy egységes világpiacról beszélhetünk, szinte egyáltalán nem függnek attól, honnan származik a nyersolaj.

A Mol szintén ennek a világpiacnak a szereplője, és bár a magyar piacon az egyetlen nagy játékos, árait mégsem függetlenítheti a világi folyamatoktól. Ha túlzottan megemelné őket, a piaci szereplők, benzinkereskedők azonnal mástól vásárolnának benzint. Például az OMW-től vagy a Lukoiltól, amely egyébként éppen most fejezte be Ploesti mellett romániai finomítójának rekonstrukcióját. Ez az üzem már képes a magyar és EU-szabványoknak megfelelő benzint gyártani. A szakemberek rámutatnak, már ma is árulnak a romániai üzemből származó benzint, egyes hírek szerint a diszkontbenzinkutak egy része is onnan rendel. Az alapanyag 6–8 forinttal kerül kevesebbe literenként.

Felmerül a kérdés, miért lehet például Romániában jelentős árkülönbséggel benzint vásárolni, például egy ottani Mol-kútnál. Az elemzők azt mondják, az úgynevezett nettó kútárban kevés különbség van. Magyarországon azonban magasak az adók. Egy liter benzinen 103,5 forint jövedéki adó van, valamint az erre rárakódó áfa. Ezektől megtisztítva a nettó kútár mintegy 110 forint, nagyjából hasonló a környező országok adatához.

A Katrina hurrikán miatt az olajfinomítók legtöbbje leállt a Mexikói-öböl térségében, ami további 2 millió hordónyi benzinhiányt eredményezett. Az európai finomítók kapva-kaptak az alkalmon: áraikat megemelve szállítják azóta a finomított naftát a tengerentúlra. Különösen a rotterdami olajfinomító-tulajdonosok dörzsölhetik a tenyerüket. Mivel ők Amerikába szállítják a benzint, Európában dominóelv alakul ki: a mediterrán és szárazföldi finomítók tömik be a kieső fogyasztási lyukakat. Az árak pedig, tekintve, hogy egységes világpiacról beszélhetünk, szinte egyáltalán nem függnek attól, honnan származik a nyersolaj.

A Mol szintén ennek a világpiacnak a szereplője, és bár a magyar piacon az egyetlen nagy játékos, árait mégsem függetlenítheti a világi folyamatoktól. Ha túlzottan megemelné őket, a piaci szereplők, benzinkereskedők azonnal mástól vásárolnának benzint. Például az OMW-től vagy a Lukoiltól, amely egyébként éppen most fejezte be Ploesti mellett romániai finomítójának rekonstrukcióját. Ez az üzem már képes a magyar és EU-szabványoknak megfelelő benzint gyártani. A szakemberek rámutatnak, már ma is árulnak a romániai üzemből származó benzint, egyes hírek szerint a diszkontbenzinkutak egy része is onnan rendel. Az alapanyag 6–8 forinttal kerül kevesebbe literenként.

Felmerül a kérdés, miért lehet például Romániában jelentős árkülönbséggel benzint vásárolni, például egy ottani Mol-kútnál. Az elemzők azt mondják, az úgynevezett nettó kútárban kevés különbség van. Magyarországon azonban magasak az adók. Egy liter benzinen 103,5 forint jövedéki adó van, valamint az erre rárakódó áfa. Ezektől megtisztítva a nettó kútár mintegy 110 forint, nagyjából hasonló a környező országok adatához. „Nem fogja megrendíteni az amerikai gazdaságot a hatalmas pusztítást okozó Katrina hurrikán.” A százhalombattai olajfinomító termelése nem csökken: a növekvő üzemanyagárak ellenére egyelőre nem esett vissza a fogyasztás. A gyártás nem kerül sokkal többe, mint Romániában, az árkülönbség az adótartalomban van. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!