Itt dől el közös sorsunk

[caption id="" align="alignleft" width="302"] József Attila szobra is azt példázza, ezen a téren a múlt és a jelen találkozik. Történetünk minden fontosabb pillanata jut eszünkbe, ha körbenézünk.
[/caption]Negyvenmillió tégla, félmillió díszkő és negyven kilogram arany. Ha mindezeket „egybegyúrjuk”, akkor kapunk belőle egy 268 méter hosszú, 123 méter széles és 96 méter magas épületet. Egy műegyetemi tanár, Steindl Imre ezt meg is tette, miután 1884-ben elnyerte az Országház felépítésére kiírt tervpályázatot. A Kossuth téri épület 1904-re készült el, amely azóta Budapest jelképévé vált. Az eklektikus stílusban született Parlament egy időben a világ legnagyobb épületének számított, belsejében ötven ötemeletes ház is elférne. A monumentális alkotás külföldiek tömegeit vonzza hazánkba. A téren az év minden napján látni megtömött turistabuszokat. – Fantasztikus, gyönyörű, lenyűgöző – dicsérte az ország házát a Berlinből érkezett Ingo Kaltz (42), miközben feleségét szerette volna lencsevégre kapni, háttérben az építménnyel. Nem volt könnyű dolga, ugyanis a Parlament teljes nagyságában sehonnan sem fért rá a képre.

Hát igen, nem ő az egyedüli, akinek fejtörést okoz a megfelelő nézőpont megválasztása. Kritikus hangok a mai napig felemlegetik, hogy a tér és az Alkotmány utca hibás rendezése miatt nem nyílik távoli rálátás az Országházra. A Duna felől azonban már nincs ilyen probléma, onnan már mindent belátni. A folyó felőli főhomlokzat azóta még pompásabb lett, mióta kemény mészkőre cserélték a második világháborúban megsérült köveket. Mindezt három év munkával, négymilliárd forintért. Ennek köszönhetően a dunai oldal gyönyörűen kifehéredett. A teljes felújítás még tíz évet is igénybe vehet. A turistáknak azonban így is tetszik, állandó a sor a számukra fenntartott bejáratnál. Az épület a hét minden napján látogatható, az idegenvezetés több nyelven is biztosított. A Parlament közvetlen környezete már kevésbé mondható tetszetősnek. A biztonsági okokból kialakított láncok és az ott parkoló autók rontanak a látványon.

A terület átalakítását a kormányzat is szükségesnek tartja, ám úgy tűnik, az ígéretekből egykönnyen nem lesz valóság. Június végén kihirdették annak a pályázatnak az eredményét, amely mutatósabb térelválasztókat, utcabútorokat, virágtartókat álmodott a helyszínre. Most egyelőre úgy tűnik, csak a nemzeti lobogó talapzatának méltó kialakítása készül el. Ha minden a tervek szerint halad, akkor október 23-án a tér két szobrának tengelyében, a zöld gyepen húzzák majd fel a háromszínű zászlót. Az ott parkoló autók eltüntetése már nehezebb feladat lesz, erre külön pályázatot írnak majd ki. A problémát vélhetően egy mélygarázs oldhatná meg.

A Kossuth tér szemközti oldalán szintén akad látnivaló, nem is akármilyen. A Néprajzi Múzeum a magyar népi kultúrát mutatja be a parasztság tárgyi emlékeinek segítségével. Az épületet Hauszmann Alajos tervei alapján emelték 1896-ban, amely 1949-ig a legfelsőbb törvénykezés palotájaként szolgált. A Legfelsőbb Bíróság visszaköltöztetéséről a mai napig nem tettek le. Felmerült, hogy a múzeum esetleg az óbudai gázgyár területén kaphatna új otthont, ám erre még jó ideig nem érdemes mérget venni. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szintén a tér jellegzetes épülete. Árkádjai alatt a szakma területén maradandót alkotott nagyjaink mellszobrai sorakoznak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara székhelye már kevésbé emeli a tér építészeti értékeit. Az alatta található felújított metróállomás azonban már tényleg méltó körülmények között fogadja az utazókat. Akik a nézelődésben elfáradnak, a Kossuth és a Vértanuk tere találkozásánál található Parlament Caféban pihenhetik ki magukat. És ha van ötszáz forintjuk, még egy korsó sört is ledönthetnek.

Magyar szót alig hallani

A Kossuth-szobor előtti padokon szívesen üldögélnek a környékbeliek. Kormos Erzsébet (73) is így van ezzel. – Zöld a fű, szépek a virágok – mondta az idős hölgy. – Ha süt a nap, mindig kijövök ide. Kellemes itt élni, bár az elmúlt években jelentősen megnőtt a forgalom, főleg az Alkotmány utcában. A 2-es villamos zötykölődése kevésbé zavaró, amúgy is ritkán jár. Fiatalabb koromban ennyi külföldit sem láttam itt, magyar szót ma már szinte alig hallani. Az ellátottságra nem lehet panasz, a közelben mindent meg lehet kapni. A Hold utcai csarnokkal nagyon elégedett vagyok.

téren. No és az egyik legrondább. Az Országház előtti park szintén méltatlan a környék értékeihez. Kiss Gergely Magyar szót alig hallani A Kossuth-szobor előtti padokon szívesen üldögélnek a környékbeliek. Kormos Erzsébet (73) is így van ezzel. – Zöld a fű, szépek a virágok – mondta az idős hölgy. – Ha süt a nap, mindig kijövök ide. Kellemes itt élni, bár az elmúlt években jelentősen megnőtt a forgalom, főleg az Alkotmány utcában. A 2-es villamos zötykölődése kevésbé zavaró, amúgy is ritkán jár. Fiatalabb koromban ennyi külföldit sem láttam itt, magyar szót ma már szinte alig hallani. Az ellátottságra nem lehet panasz, a közelben mindent meg lehet kapni. A Hold utcai csarnokkal nagyon elégedett vagyok. József Attila szobra is azt példázza, ezen a téren a múlt és a jelen találkozik. Történetünk minden fontosabb pillanata jut eszünkbe, ha körbenézünk. -->