2005.09.19. 00:00
Jobban félnek a nők Paks feltételezett veszélyeitől
A kormány a közelmúltban elvi hozzájárulást adott a paksi atomerőmű üzemidejének húsz évvel történő meghosszabbításához, és engedélyezte Bátaapáti közelében radioaktív hulladéktároló létesítését. A következő lépés a környezetvédelmi és üzem-meghosszabbítás engedélyezési kérelem beadása lesz, ami várhatóan 2007-ben kerülhet a szakhatósághoz.
Az erőmű üzemidejét korábban 30 évre tervezték, és az eredeti terv szerint 2012 és 2015 között fokozatosan állt volna le. Osztrák környezetvédők erősen bírálják az üzemidő meghosszabításának tervét, mert tartanak az ebből származó veszélyektől, és az erőmű határon átnyúló káros környezeti hatásaitól. Legutóbb azt kérdeztük a napilapvásárlóktól, egyetértenek-e a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbításával. A megkérdezettek 36%-a válaszolt igennel a kérdésre. 25%-uk ugyancsak helyeselné a leállítás időpontjának kitolását, de tart az ezzel együtt járó esetleges káros következményektől. A napilapvásárlók közel egyötöde nem ért egyet a hosszabbítással, ők más alternatívát keresnének a kieső villamosenergia pótlására. A megkérdezett napilapvásárlók 20%-a nem tudott véleményt alkotni a kérdéssel kapcsolatban. Összehasonlítva a nők és a férfiak véleményét kiderül, hogy azok között, akik egyetértenek a hosszabbítással, több mint 10 százalékponttal magasabb a férfiak aránya. A káros következményektől félők és az ellenzők között azonban néhány százalékponttal a nők vannak többen.
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők között az átlagnál magasabb azok aránya, akik egyetértenek a paksi erőmű üzemidejének 20 éves kitolásával. A középfokú végzettségűekről elmondhatjuk, hogy az átlagosnál jobban tartanak a káros környezeti hatásoktól. A „nem értek egyet” választ adók körében nincs kiemelkedő eltérés a végzettséget illetően. Az ország öt régióját vizsgálva azt a következtetést vonhatjuk le, hogy azok között, akik ellenzik a döntést, az átlagnál magasabb a budapestiek aránya. Az észak-dunántúli régióban értenek egyet leginkább a hosszabbítással, itt a megkérdezettek közel fele válaszolt igennel. Dél-Dunántúlon is magasnak mondható ez az arány, mintegy 43%. A következményektől leginkább Dél-Kelet Magyarországon tartanak a válaszadók.