Megtépázott talárok

Feltűnő volt, hogy miután Áder János pár nappal ezelőtt nyilvánosan is beismerte: bakizott az Alkotmánybíróság (AB) egyik tagjának jelölése során – azaz nem tájékoztatta Répássy Róbertet arról, hogy a párt egyik korábbi jelöltje, Lábady Tamás visszalépett a jelöltségtől -, a kormánypártok nem támadták le rögtön nyilatkozataikkal. Nem valószínű, hogy ebből a politikai elit szemléletváltását kellene kiolvasni. Inkább az MSZP taktikáját, mellyel a jelek szerint rákényszerítheti a Fideszt arra, hogy az eddigiektől eltérő módon válaszszanak – páratlan számú – alkotmánybírót.
Az Alkotmánybíróság tagjait kétharmados többséggel választja az Országgyűlés, így a jelölési folyamatban a főszerep az MSZP-nek és a Fidesznek jut. Év elejétől próbált a két párt megegyezni a hiányzó három jelöltben, sikertelenül. A konszenzus lehetősége akkor kezdett körvonalazódni, amikor – miután Holló András mandátuma novemberben lejár – lehetőség nyílt arra, hogy a pártok négy alkotmánybírát jelöljenek. Kezdetben meg is egyezett a két párt: Holló András és Bragyova András az MSZP, Kovács Péter és Lábady Tamás a Fidesz támogatását élvezte.
Nem várt fordulat volt ehhez képest, hogy Lábady Tamás nem vállalta a jelöltséget. A Fidesz következő két jelöltjét pedig az MSZP már visszadobta. Az ellenzéki párt ezután csapdahelyzetbe került: vagy megszavazza a megmaradt három jelöltet, vagy visszalép, ahogy eredeti politikai érdekei diktálnák.
Az MSZP pedig kivár. Ha a Fidesz megszavazza a három jelöltet, „megbocsátja” Áder tévedését, és csöndben marad. Ha viszont nem, támadásba lendül, és rásüti a Fideszre a bélyeget, hogy az egyeztetés hiányával és konszenzusképtelenségével meghiúsította a választási folyamatot, veszélybe sodorva ezzel a demokratikus rendszer működését. Egy másik lehetőség szerint, miután az új jelöltek ellenzéki leszavazásában benne van a közös lebőgés kockázata is, az MSZP dönthet úgy is, hogy a legutolsó pillanatban mégis elfogad egy negyedik, fideszes jelöltet.
Az AB hazánkban a mindenkori kormányzat egyik legerősebb ellensúlya, így a két legnagyobb párt érthetően mindent megtesz annak érdekében, hogy elősegítse az általuk képviselt politikai orientáció túlsúlyát. Ami a következő napokban történik az Alkotmánybíróság körül, megmutatja majd, hogy az MSZP és a Fidesz ennek érdekében cselekszik – és nem lesznek új alkotmánybírák – vagy megállapodnak a színfalak mögött, és négy jelöltet választanak meg. Ha három jelöltet szavaznának meg, az felülírná az eddigi politikai hagyományokat. Ez esetben ugyanis nyerne a politikai bizalom: a Fidesz elhinné, hogy bízhat az MSZP-ben, és egy későbbi szavazáson átviheti új, saját jelöltjét.