Mennyit ér a magyar politikus?

A radikális korrekciót a Medgyessy-kabinet hajtotta végre: 2003-ban a miniszterelnöki fizetést 85 százalékkal emelték (az előző évi 693 ezer forintról több mint 1 millió 200 ezer forintra). Jelentős mértékben emelkedtek a miniszteri jövedelmek is: a tárcavezetők kereken 100 százalékkal kaptak több fizetést, mint egy évvel korábban (az ő alapdíjuk 466 ezerről 922 ezer forintra ugrott). A legnagyobb növekedést az államtitkári beosztásban dolgozók könyvelhették el: az ő fizetésük 106 százalékkal lett magasabb (havi 425 ezerről 876 ezer forintra nőtt). A bértábla szerint tavaly egy miniszter havonta bruttó 1106800 forint alapjuttatásra volt jogosult, idén ez az összeg 1173900 forintra emelkedett.

Ma egy átlagos dolgozónak mintegy tíz évig kellene dolgoznia, hogy megkeressen annyit, mint amennyit a magyar kormányfő egy év alatt. És az állami vezetők fizetése korántsem a legmagasabb a költségvetési szférában: ennél jelentősen többet kereshetnek az állami cégek irányítói. Bár Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos már két évvel ezelőtt jelezte, tegyék nyilvánossá a közpénzekből osztott, rendkívül magas fizetéseket, ennek érdekében semmi nem történt. Ennek ellenére tudható, az állami bankszférában 50–80 millió forintos éves fizetést vihetnek haza a csúcsmenedzserek. Nincs másként a hazai nagyvállalatok vezérigazgatói esetében sem. Az állami kisvállalatok vezetői is megkeresik az évi 10–12 millió forintot, az átlagos állami csúcsvezetői juttatás 20–35 millió forint között mozog.

Megugró jövedelem két év alatt

Az átlagfizetések 2000 és 2004 között mintegy 66 százalékkal emelkedtek Magyarországon, miközben például az ország mindenkori miniszterelnökének jövedelme négy év alatt több mint kétszeresére emelkedett, a kormányfő javadalmazása az átlagos bérnövekmény több mint duplájával, együttesen mintegy 142 százalékkal lett magasabb. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2000-ben az átlagkereset alig több, mint 85 ezer, tavaly 145 ezer 675 forint volt. A miniszterek havi juttatása ugyanebben az időszakban összesen nem kevesebb, mint 707 ezer forinttal nőtt: 393 ezer forintról egymillió-egyszázezer forintra.

A legfőbb közjogi méltóságok, állami hivatalok vezetői közül Járai Zsigmond, a jegybank elnöke az egyike azoknak, akik a legtöbb juttatást kapják a költségvetésből. Az MNB feje 2004-ben bruttó 80 millió forintot kapott. Az Európai Parlament magyar képviselői jobban keresnek a minisztereknél, fejenként 14,6 millió forint juttatást kaptak tavaly. Ehhez Brüszszelben még jelentős költségtérítésre is számíthatnak. A legfőbb közjogi méltóságok közül Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke annyi pénzt kap, mint a kormányfő.

Göncz kerül a legkevesebb pénzbe az államnak

Állami támogatás alapján a tárcák jelentős eltérést mutatnak: legtöbbet a honvédelmi tárca, legkevesebbet a Göncz Kinga vezette Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium kapott 2004-ben. Míg az előbbi több mint 326 milliárdot, az utóbbi mindössze 4 milliárd 9 milliót kapott a költségvetésből. Dobogós helyen áll 285 milliárd forinttal az Oktatási Minisztérium és 130 milliárddal a Pénzügyminisztérium. Állami támogatások szempontjából sereghajtó lett 7 milliárd 3 milló forinttal a belügyi és közel 15 milliárddal a munkaügyi tárca.

Fizetésemelés a legmagasabb posztokon

A miniszterelnöki, miniszteri és államtitkári fizetések jelentősen, több mint kétszeresére emelkedtek 2001 óta. Míg Orbán Viktor miniszterelnök 2001-ben átlagosan havi mintegy 640 ezer forintot keresett, addig 2004-ben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök javadalmazása egyéb juttatásokkal együtt meghaladta a másfél millió forintot. Az államfői díjazás ennél alacsonyabb mértékben emelkedett: a 2001-ben mintegy 760 ezer forintos államfői pénz 2004-re 1 millió 260 ezer forintra emelkedett. A volt köztársasági elnökök életük végéig kapják a mindenkori államfőt megillető havi járandóságot.