Miért üres a szellemház?

– Igen, természetesen ki tudunk adni önöknek száz négyzetmétert – mondta egy kedves angol hölgy kollégánknak. Lapunk munkatársa arra volt kíváncsi, vajon be tudnánk-e költözni a Kálvin téren álló szellemházba. Második telefonunknál kiderült, ha ragaszkodunk a fent jelzett területhez, máshol a városban kerítenek nekünk helyet. Ám mi kötöttük az ebet a karóhoz, azaz a Kálvin térhez. Ekkor kiderült, inkább 250 négyzetmétert kellene kibérelnünk, mert ez a legkisebb egybefüggő terület. Természetesen az árakra is kíváncsiak voltunk. Közölték, egy négyzetméterért havonta 14-16 eurót kellene fizetnünk.

A díj nem is nevezhető soknak. Az ugyancsak a Kálvin téren álló másik épületben egy emeleti helyiség négyzetméteréért 13-15, míg a földszintiért 20-25 eurót kell fizetni. Itt a bérbeadottság egy internetes szakoldal szerint már kilencven százalék fölött jár. A hely tehát vonzó a cégeknek, s bár ez a ház sem nyerte el a pestiek tetszését, mégis akadt bőven beköltöző. És a hab a tortán: itt a túloldalival szemben nincs parkoló. Nem mellékesen mindenképp érdemes megjegyezni, az említett honlap kínálatában még véletlenül sem lelhető föl a szellempalota. Ami azért hat furcsán, mert itt még a jelentéktelenebb irodaházak is megtalálhatók.

A Reggel értesülései szerint a szakemberek úgy tudják, a szerkezet süllyed, ezért nem biztonságos. Azaz a tulajdonos ezért nem akar bérlőket vinni a házba.

A szellemház tulajdonosa havonta nyolcvanezer eurót, azaz húszmillió forintot veszít.

– Határozottan cáfolom, hogy az épület süllyedne – mondta érdeklődésünkre Fekete Gábor, a Kálvin Center Kft. osztrák tulajdonosainak magyarországi megbízottja. Aki egyben hozzátette, az irodaház ürességének oka prózaibb. Arról van szó ugyanis, hogy cégük jogvitában áll az építési vállalkozóval, a Swietelsky Építőipari és Kereskedelmi Kft.-vel. Nézőpontjuk szerint a kivitelező számos hibával adta át az épületet. Fekete Gábor úgy tájékoztatott, mivel a vita bíróság elé került, addig nem lehetett ezeket rendbe hozni, amíg az igazságügyi szakértők nem látták a hiányosságokat. A per a képviselő elmondása szerint zajlik, s a hibákat is kijavították már. Ám a konkrétumok közlése elől elzárkózott. Arra a kérdésre, hogy mégis mikor költözhetnek be az első lakók a pestiek által csak szellemháznak csúfolt irodaházba, Fekete Gábor nem tudott konkrét időpontot megnevezni. – Nagyon nehéz határidőt mondani. Talán a jövő év második negyedévében végre sor kerülhet erre – tette hozzá a képviselő.

Megtudtuk, az irodaház hasznos alapterülete nyolcezer négyzetméter. Tíz euróval számolva ez nyolcvanezer eurót, azaz több mint húszmillió forintot jelentene. Azaz ennyi pénzről mond le havonta – immár több mint két esztendeje – az osztrák tulajdonos. Fekete Gábor többek közt ezzel is indokolta, hogy hamisak azok a hírek, amelyek szerint az ügy mögött valami más áll. A bérlőkeresés során korábban felröppent a hír: a házat egy nagy pénzintézet venné ki. A bank állítólag az irodaház jelentős részére szemet vetett. Korábban még úgy tartották, valószínűleg év elején aláírják a szerződést, s így 2005 nyarára lakottá válhat a Kálvin Center is. Egyébként a banki hasznosítás nem állt volna távol a hely szellemétől, hiszen a második világháború előtt a Pesti Első Hazai Takarékpénztár Rt. épülete állt ezen a helyen. Azt a házat azonban Ybl Miklós tervezte, s az egykori fotók szerint lényegesen szebb volt, mint a mai.

Két centit süllyedtek a házak az építkezésnél

A kivitelezés 2003 nyarán jutott el oda, hogy a VIII. kerületi építési hatóságtól megkérték a használatbavételi engedélyt. A hatóság azonban állapotvizsgálatot rendelt el a szomszédos épületeknél, továbbá előírta az irodaház-építés következtében megsérült lakások tulajdonosainak kártalanítását. Mivel csaknem hetven helyiségről volt szó, az eljárás hosszabb időt igényelt. A kártalanítás összege megközelítette a százmillió forintot. A környező házak egyébként mintegy két centiméterrel kerültek mélyebbre a korábbi állapothoz képest.