Hírek

2005.09.12. 00:00

Sosem láttam ilyen közelről katasztrófát

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke új alkotmányt akar. Vajon miért? Megkérdeztük arról is, nem bánta-e meg, hogy nem lépett vissza a köztársaságielnök-választáson.

Izing Antal

- Döbbenetének adott hangot a székelyföldi árvíz miatt. Érzelmi elemek a pártpolitikában?
– Szó sincs róla. Egy magánember négynapos látogatása volt az enyém. Először jártam Farkaslakán, Tamási Áron sírjához akartam elmenni. Aznap reggel ért a hír, hogy milyen csapás érte a falut, ahová készültem. Először az önkormányzathoz mentem, aztán a helyszínre. Amit Farkaslakán láttam, döbbenetes volt: a patak partján ledöntött fák sora, összedőlt házak, sártenger, elpusztult lovak... Leírhatatlan és bénító kétségbeesésem mellett felemelő érzés volt látni az emberek magatartását. Összefogva, külső segítséget nem igényelve tették a dolgukat. Még nem láttam ilyen közelről katasztrófát. Nagyon szomorú, lesújtó látvány volt. Emléke egész életemben végig fog kísérni. Kemény lecke volt ez az út. Lelkiekben mindez segít felkészülni a szeptember 16-i rendezvényre, amikor a határontúli magyar képviselőkkel találkozom. A Kárpát-medencei Képviselők Fórumán, a budapesti parlamentben létrehozunk egy állandó bizottságot, amely a magyarság EU-ban való minél jobb érvényesülését hivatott segíteni. Korszerű nemzetpolitka és új alkotmány megfogalmazása is szükséges lesz.
– Elnök asszony! Erdélyben valóban egy szál leforrázott szegfűt kapott ajándékba?
– Egy csokor szegfűt kaptam Marosvásárhelyen. Az egyik újságíró kérdezte: mit szólok ahhoz, hogy egy leforrázott – ő annak látta – csokrot kaptam. Így lett hír az egészből. A fiatalember egyébként, akitől a virágot kaptam, a rendezvény után odajött hozzám és elnézést kért, mert nem ez volt a szándéka.

– Azóta sem bánta meg, hogy nem lépett vissza idejében a köztársaságielnök-választáson?
– Korántsem, de ez az időszak sok tanulsággal szolgált.
– Annak a negyven percnek a tanulságaira lennék kíváncsi, amikor a saját párttársai a vereség után teljesen egyedül hagyták.
–Akik a választást megelőző félévben velem voltak, azután sem hagytak egyedül. Mindazonáltal nagyon sajnálom, hogy mindez így történt. Úgy gondolom, hogy abban az identitás-harcban, amit a szocialista párt végigküzdött e fél év alatt, abban kellőképpen helytállt.
– Identitás-harc?
– Hogyne. Az MSZP kétszer nyert választást tizenöt év alatt, az ország legerősebb, legnagyobb pártja, így joggal igényelhette, hogy jelölése alapján válasszon az Országgyűlés köztársasági elnököt.
– Érez olyasmit, hogy kiszorult a pártból?
–Nem. Ilyet nem tapasztalok. Valamennyien érdekeltek vagyunk a következő választáson a győzelemben. Remélem, hogy ez be is következik, és lesz rá mód, hogy végrehajtsuk a teljes államreformot, amelyet a rendszerváltozás óta egyetlen párt sem tudott véghez vinni.

– Gratuláltunk egy képviselőnek, hogy megszavazta a fizetésemelését. Nem is tudott róla. Pedig ott ült benn, és szavazott. Nem lesz túl sűrű a menetrend az őszi ülésszakon? Tudják a képviselők, hogy miről szavaznak?
– Ha visszatekintünk a négy ciklus hasonló időszakaira, most sem várható sűrűbb ülésszak. Az pedig a képviselők felelőssége, hogy kellőképpen elmélyedjenek az Országgyűlés munkájában. 
– Elnök asszony folyton új alkotmányt akar. Tán azt szeretné, ha a nevéhez kötődne és Szili-alkotmányként emlegetnék?
– Erről szó sincs. Sokszor felmerül azonban a köztársasági elnök közvetlen választásának a kérdése, a kisebb parlament, a választójogi törvény módosítása, a határontúli magyarokkal való EU-s együttműködés új, alkotmányos alapjainak megteremtése. Mindez pedig indokolja egy új alkotmány létrehozását, amelynek szakmai tervezetét az igazságügy az év végéig elkészíti. Nekem egyébként – politikusként – az a feladatom, hogy a társadalmi hiányérzetre reagáljak.
– Nem gondolja, hogy az olcsóbbsága miatt erőltetett kisebb parlament egyszerű hatalom-központosítás?
– Nem a létszám a meghatározó, de csakugyan népszerű kisebb parlamentről beszélni akkor, amikor a társadalom nem elégedett a politikai elittel.
– Lehet, hogy jobban megéri nekünk a mostani „nagy parlament” drágasága, mint a tervezett kicsiben elveszíteni az egyébként is fakó sokszínűségből. Lehet, hogy éppen ez az, amihez nem kellene hozzányúlni?
– Elképzelhető. De akkor azt is el kell dönteni, kell-e nekünk kétkamarás parlament vagy sem. Az alkotmány olyan szövet, amelyből ha bármelyik szálat meghúzzuk, az összes többi elkezd bomlani – ha már hozzányúlunk, az egészhez kell, nem érdemes csak egy részéhez.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!