Szőke András ötletsziporkái

„40 év körüli, érzelgős, hisztérikus alkatú. Kopaszodó, kissé pocakos, túlsúlyos, alacsony figura. Talán valamikor sportolhatott, arcán látszik, hogy régen alkoholt fogyaszthatott. Ruházata kissé használt, átlagosnak mondható. Erős dohányos. Ezt a szokását sokszor használja töprengés közben. Mindezek ellenére nem visszataszító, mert szemei melegséget sugároznak.” Ekképpen jellemzi magát Szőke András, majd Fejbenfilm című első könyve másik szereplőjét is részletesen leírja. Aki egy gyermek. A Szőke Andrásban rejtőző, örök gyermek. A kettejük képzeletbeli párbeszéde ez a gazdagon illusztrált kötet, amely voltaképpen nem más, mint öninterjú.

– A kötet alapja a taliándörögdi múzeum, az Ősök Háza, amelyet évente húszezer ember látogat, főként a Művészetek Völgye nevű fesztivál idején – mondja Szőke András. – Ebben a múzeumban gyűjtünk és kutatunk mindent, ami a múltból származik, akár ezer esztendő távolából. Erre a történelmi alapra épül rá a képzelet szárnyalása. Fejben filmet azért is könynyebb készíteni, mert nem köti a pénz, a politika és a rejtett cenzúra. A másik fontos tényező maga a játék. Ezenkívül fontos volt számomra az egyedüllét ábrázolása, amelyről a mai világ lebeszéli az embereket.

Szőke András

Szentes, 1962. október 11.

Főbb filmjei: Vattatyúk, Európa kemping, Citromdisznó, Kiss Vakond, A nagy húsleves, Váratlan halál: a kis húsleves, Boldog lovak, Három, Helyfoglalás, avagy a mogyorók bejövetele, Tündérdomb, Zsiguli

Szőke András legutóbbi filmjét, a Zsigulit az idei filmszemlén mutatták be – mérsékelt sikerrel. Sokan kevesellték belőle a jellegzetes szőkei humort, amely olyan remek filmekben nyilvánul már meg, mint a Vattatyúk, az Európa kemping, a Citromdisznó vagy a fergeteges Kiss Vakond. De ez a humor nemcsak Szőke András filmjeiben, de a legkülönfélébb fellépéseiben is magával ragadja a közönséget. Így például a Dumaszínházban, amely évek óta működik számos, a rögtönzést előnyben részesítő előadóval. – Azt tapasztalom, hogy az emberek nem igazán akarnak játszani. Élvezik az előadást, de a játékba nehéz bevonni őket. Pedig én is, a többiek is mindent megteszünk azért, hogy a közönség ne csupán tétlen szemlélője legyen az improvizációnak. A Fejbenfilmet is úgy igyekeztem megírni, hogy megdolgoztassa az olvasót. Ő is játsszon el a képzeletével, az álmaival. A jövőért meg kell harcolni. Az ember elképzel valamit, hátha megvalósul. Számomra a legszebb, ha film vagy egy emlékezetes fellépés lesz belőle.

Szőke Andrást és társát, Badár Sándort számos helyre hívják az országban, népszerű kabarépárossá nőtték ki magukat az utóbbi években. Az idei Sziget Fesztiválon is legalább ezer-ötszázan voltak kíváncsiak rájuk a Rádiókabaré-sátorban. Ami szép eredmény, hiszen  – ahogy Szőke András fogalmaz – két ember semmiről sem beszél, mégis ilyen sok embert vonz. A kabarépáros legközelebbi közös munkája Sándor Pál Noé bárkája című filmjében lesz, amelyben egy testvérpárt alakítanak. Olyan nagyságok társaságában szerepelnek, mint Törőcsik Mari, Garas Dezső és Kállai Ferenc. A forgatás egy hét múlva kezdődik.

Badár Sándor, Szőke András fellépőtársa, legjobb barátja:

A Fejbenfilm című kötetben nem annyira a bohócot, a vicces Szőkét ismerhetik meg az olvasók, mint inkább a komolyabbat. Amióta csak ismerem, András folyamatosan „fejbenfilmeket” forgat. Szép és fontos ez a könyv, de az eddig elkészült tizenegy nagyjátékfilmje forgatókönyvét is érdemes lenne egyszer kiadni, mert ezek szövegként is csodálatosak, és nagyban különböznek a megvalósult művektől. Közismert, hogy nagyon jó barátok vagyunk, ezért is mondok ilyen szépeket róla, bár néha úgy viselkedik velem, mint az apám, még szerencse, hogy nem szokott felpofozni.

Főbb filmjei: Vattatyúk, Európa kemping, Citromdisznó, Kiss Vakond, A nagy húsleves, Váratlan halál: a kis húsleves, Boldog lovak, Három, Helyfoglalás, avagy a mogyorók bejövetele, Tündérdomb, Zsiguli -->