Hírek

2005.10.01. 00:00

Vad érzékiség az Örkényben

Ma mutatják be Első éjszaka avagy utolsó címmel Kárpáti Péter meghökkentő darabját az Örkény István Színházban. A szerző leplezetlenül tárja fel férfi és nő kapcsolatát, mint valami fergeteges, szerelmi világégést.

Váczy András

[caption id="" align="alignleft" width="320"] Szamarkán király (Debreczeny Csaba) és Sehrezád (Kerekes Éva) szerelmes násza végén a lányra gyilkos kard vár. Hacsak… nem segít a mese.
[/caption]Kárpáti Péter odavan az őstörténetekért, legendákért, mesékért. Színműírói munkásságának jó része valamilyen mítoszra épül. Új darabja, az Első éjszaka avagy utolsó az Ezeregyéjszaka sajátos feldolgozása, olyan mesefolyam, amelynek központi vonala a szex, a szerelem, a féfi és nő viszonyának koronként és kultúránként változó története.

Szereplői hol a 10. századi arab gyűjteményből „mesélnek ki”, hol pedig itt, a mai vérvalóságban sírják el bánatukat és kiáltják egekre örömüket. Ennek nyomán keveredik időtlenül veretes szöveg és szleng, keleti pompa és külvárosi kocsma, ősi hiedelem és mai poén. És vaskos humor. A darab az eredeti keretjátékkal indít, a női hűségben csalódott, és ezért minden éjszaka más nővel háló, azokat reggel megölő Szamarkán király alaptörténetével. Aztán jön a nemcsak szép és kívánatos, hanem okos Sehrezád, és estéről estére „átveri” a királyt: mesélő túlélési technikával húzza az időt, ezzel életet nyer. Az egyik mesébe pedig beleér a másik, abból indul a harmadik, sodródik a negyedik, és csak árad, árad számlálhatalanul… Nem gyerekmese sem az Ezeregyéjszaka, sem a darab. A történetek szövetét áthatja az erotikus, szertelen humor, a lírai báj és a vad kegyetlenség. Ahogyan az életben is…

Kemény munka elé állította a darab a szerep megformálóit. – A harmadik vagy negyedik Kárpáti-műben játszom, bátran kijelenthetem, hihetetlenül színészpróbáló darabokat ír. Különös a nyelvi világa, stílusérzéke, amelyet a színpadi cselekménnyel bombáz meg… Próbára teszi az embert. Ez a szerep technikailag életem legnehezebb szerepe. Ezért és a mítosz íze miatt nagyon megszerettem – állítja Széles László. – Ez egy mese, amit nem egyéni sztárteljesítményekkel, hanem közös együttléttel lehet előadni, mert a történet szála úgy bogozódik, hogy egymás szájába adjuk a szavakat. Persze a karaktert a személyiségemmel hitelesítem, nem annyira tudatosan, mint inkább ösztönös ráérzéssel. Így saját dolgokat hozok elő magamból, és ezt építem a figurába – mesél a megformálásról Kerekes Éva.

– Nagy gátat vertünk szét. Nem külön-külön vagyunk a színpadon, hanem közösen, egy irányba haladva játszunk. Nem szakadunk szét. Mindenki a maga szerepében, együtt. Ez az igazi színház! Persze munka volt vele rendesen, a belső monológok hosszúsága miatt többször melegebb égtájakra küldtük a szerzőt… De eljutottunk az örömjátékhoz – vélekedik Derzsi János.

A darab a híres Ezeregyéjszaka meséire épül

Novák Eszter rendező: – Ez a színjáték nem hagyományos dramaturgiájú darab, nincs lépésről lépésre követhető története, hanem rengeteg mese halmozódik egymásra. És nagyon sok szöveg. A rendezői munka lényege a mese színpadi megjelenítése, ami a szokásostól eltérő színészvezetést igényel. Persze a jelenetek emberi viszonyokról szólnak, az egyes jellemek mégis az egybefüggő mesefüzérből bontakoznak ki. Nyitott kérdés, hogy ennyi történetet végig lehet-e egy ültő helyben hallgatni, nézni, pusztán a befogadóképesség határa miatt. De bízom a nézők kíváncsiságában, hiszen minden embernek van legalább egy meséje.

Kárpáti Péter író: – Nagyon sokat foglalkozom legendákkal, az Ezeregyéjszakával pedig régóta és folyamatosan. Hatalmas lökést adott, hogy végre megjelent a teljes mű, kitűnő fordításban. Hosszú ideig tartott, mire megtaláltam a nekem fontos részeket úgy, hogy valamiről szóljon, ugyanakkor öntörvényű legyen, ne utánérzés. Nem képeskönyvet írtam színpadra, noha a történet szinte szóról szóra az Ezeregyéjszakából indul, aztán egy központi gondolat köré szerveződik: a férfi-nő viszonyának leplezetlen, durva ábrázolása köré. Szokás mondani, hogy a mohamedán világ e tekintetben kegyetlenebb a keresztény kultúránál. Ez így nem igaz.

Kárpáti Péter író: – Nagyon sokat foglalkozom legendákkal, az Ezeregyéjszakával pedig régóta és folyamatosan. Hatalmas lökést adott, hogy végre megjelent a teljes mű, kitűnő fordításban. Hosszú ideig tartott, mire megtaláltam a nekem fontos részeket úgy, hogy valamiről szóljon, ugyanakkor öntörvényű legyen, ne utánérzés. Nem képeskönyvet írtam színpadra, noha a történet szinte szóról szóra az Ezeregyéjszakából indul, aztán egy központi gondolat köré szerveződik: a férfi-nő viszonyának leplezetlen, durva ábrázolása köré. Szokás mondani, hogy a mohamedán világ e tekintetben kegyetlenebb a keresztény kultúránál. Ez így nem igaz. Szamarkán király (Debreczeny Csaba) és Sehrezád (Kerekes Éva) szerelmes násza végén a lányra gyilkos kard vár. Hacsak… nem segít a mese. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!