Hírek

2005.10.05. 00:00

Nem az ügynöktörvényre

A teljes nyilvánosságot szorgalmazó ügynöktörvény alkotmányellenes, mivel sérti a személyes adatok védelmét – állapította meg az Alkotmánybíróság.

Éber Sándor

Az alaptörvénybe ütközőnek találta az Alkotmánybíróság (Ab) az ügynöktörvény módosításának egyes paragrafusait. A taláros testület szerint a jogszabály azon passzusai törvényellenesek, melyek szerint a személyes adatok védelme nélkül bárki által megismerhetővé, hozzáférhetővé teszik az elmúlt rendszer titkosszolgálatainál dolgozott személyek adatait. Az Ab szerint nincs olyan alkotmányos cél, még önmagában a közérdek sem, melynek elérése indokolttá tenné a teljes nyilvánosságra hozatallal járó személyiségi jog korlátozást. A megfigyeltek ugyanis – mondja az Ab – a módosítás nélkül is megismerhetik a velük összefüggésbe hozható hálózati személyekről az azonosításhoz szükséges adatokat. Az Ab azt is megállapította, hogy a történeti levéltár honlapjára csak akkor lehet a személyes adatokat tartalmazó iratokat feltenni, ha a közzétételt olyan eljárás előzi meg, amely szavatolja azok valódiságát.

Az ügynöktörvény módosítását hosszas vajúdás után május 30-án fogadta el a parlament. Az MSZP-SZDSZ koalíció megszavazta a javaslatot, az MDF nem, a Fidesz pedig tartózkodott. A törvényt azonban nem hirdették ki: Mádl Ferenc köztársasági elnök ugyanis még júniusban kifogásolta, hogy a törvény alkotmányos indok nélkül korlátozza az érintettek személyes adatainak védelmét. A szocialista-szabad demokrata frakció javasolta, hogy az államfő kérjen alkotmányossági kontrollt a taláros testülettől. Az Igazságügyi Minisztérium úgy foglalt állást, hogy ha minden, állambiztosági szervekkel együttműködő személy kilétét megismerhetővé akarják tenni, akkor ahhoz alkotmánymódosításra van szükség. Az alaptörvényt e szerint úgy kellett volna módosítani, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog terjedjen ki a múlt megismeréséhez szükséges adatokra. Az alkotmányba kellett volna kerülnie annak, hogy nyilvánosak legyenek azok személyi adatai, akik 1990 február 15-e előtt az állambiztonsági szolgálatokkal együttműködtek, illetve alkalmazásukban álltak.

„A várakozásnak megfelelő döntést hozott az Alkotmánybíróság” – mondta lapunknak Fodor Gábor. Az SZDSZ frakcióvezető-helyettese szerint a közszereplők körét kellene kiterjeszteni, ezt a szabad demokraták már az ügynöktörvény korai tervezeteinél is hangoztatták. A szabad demokraták újra be fogják nyújtani az erről szóló törvényjavaslatot. „Az MSZP a teljes nyilvánosságot támogatta az ügynökügyben, a múlt megismerése ugyanis közérdek” – közölte érdeklődésünkre Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista alelnöke. Ezért kezdeményeztek alkotmánymódosítást, de az nem kapta meg a szükséges többséget. „Az MSZP mindent megtett, hogy megismerhetőek legyenek a történeti levéltár állambiztonsági iratai, most a többi párton a sor” – hangoztatta a képviselő.

„A kormányoldal tudatos, szándékos alkotmánysértést követett el, mivel a beterjesztők is tudták, hogy a javaslat az alaptörvénybe ütközik” – mondta kérdésünkre Répássy Róbert. A Fidesz frakcióvezető-helyettese emlékeztetett, hogy nem kívántak asszisztálni mindehhez, ezért tartózkodtak a szavazásnál. Répássy szerint a közszereplők fogalmának tisztázása lendíthetné át az ügynöktörvényt a holtponton. „Az MDF azért nem szavazta meg az ügynöktörvényt, mivel alkotmányellenesnek tartotta azt” – emlékeztetett Herényi Károly frakcióvezető. Az MDF ez ügyben továbbra sem fogja támogatni az alkotmány módosítását.

Új jogszabály helyett módosítás

az adatvédelmi biztos korábban kételyeit fejezte ki az ügynöktörvény alkotmányosságával kapcsolatban, így üdvözölte az Alkotmánybíróság döntését. Péterfalvi Attila szerint nincs szükség újabb ügynöktörvényre, esetleg a levéltári törvényt lehetne pontosítani. A jelenleg hatályos törvény ugyanis biztosítja az információs kárpótlást a megfigyeltek részére, a kutatóknak a kutatás lehetőségét, a közszereplők részére pedig a teljes nyilvánosságot.

„Az Alkotmánybíróság korrekt, következetes döntést hozott” – nyilatkozott lapunknak Kolláth György alkotmányjogász. A taláros testület korábban megállapította, hogy a politikai közélet szereplőinek szűkebb a magánélete. Kolláth szerint azonban káros lenne, ha minden magánemberről szabadon lehetne információkat gyűjteni. Értelmetlennek tartaná az aktuálpolitikai kérdések miatt az alkotmánymódosítást is.

„Az Alkotmánybíróság korrekt, következetes döntést hozott” – nyilatkozott lapunknak Kolláth György alkotmányjogász. A taláros testület korábban megállapította, hogy a politikai közélet szereplőinek szűkebb a magánélete. Kolláth szerint azonban káros lenne, ha minden magánemberről szabadon lehetne információkat gyűjteni. Értelmetlennek tartaná az aktuálpolitikai kérdések miatt az alkotmánymódosítást is. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!