Hírek

2007.03.26. 18:35

Apró lépésekkel lehet előrejutni

A gyermekszegénység felszámolása, a jelent?s hátránnyal indulók továbbtanulási esélyeinek javítása nem csak pénzkérdés Kovárik Erzsébet miniszteri biztos szerint.

Bánky Bea

„Csúfolnak minket”. A szegény gyerekeknek saját bevallásuk szerint ez fáj a legjobban, nem pedig az, hogy nem minden nap kapnak meleg ételt. Nem is az, hogy sokuknak nincs cipője, amiben elmehetne óvodába, iskolába. Kovárik Erzsébet miniszteri biztos és Ferge Zsuzsa szociológus is közvetlenül az érintett gyerekektől tudja, a szegénység egy olyan billog, amit nem lehet eltakarni. 

A parlamenti képviselők előtt van a „Legyen jobb a gyerekeknek!” hosszú távú nemzeti stratégia, amelyet Ferge Zsuzsa szociológus szakmai útmutatásával alkottak meg, június közepére pedig elkészül az első 3 évet átfogó kormányzati cselekvési terv” – mondta lapunknak Kovárik Erzsébet, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium biztosa.

A 2007–2032 közötti időszakra vonatkozó nemzeti stratégia fő célkitűzése, hogy egy generáció alatt jelentősen csökkentse a gyermekek és családjaik szegénységét. Ennek érdekében fel kívánja számolni a gyermeki kirekesztés és mélyszegénység szélsőséges formáit, és törekszik a regionális és etnikai egyenlőtlenségek csökkentésére. Középpontba helyezi a társadalmi mobilitást, amelynek egyik eszköze a korai életkorban kezdődő fejlesztés. Ezért fontos szakmai cél a szegregáció csökkentését és a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények fejlesztése – elő kell segíteni a rászoruló gyermekek és az intézmények „egymásra találását”.

A gyermekszegénység felszámolásában az egyik leghatékonyabb eszköz a szülők munkavállalási esélyeinek javítása. Ebből is világosan látszik, hogy mennyire szorosan összetartozik a szociális és munkaügyi terület. A hónapról hónapra biztos jövedelemmel rendelkező munkavállalók családjaiban számottevően kevesebb a szegénységben élő gyermekek aránya.

Magyarországon 2004-ben a gyermekek mintegy 20 százaléka élt az EU által definiált szegénységi küszöb alatt és 40 százaléka a KSH által számított létminimum alatt. Ez 6-700 ezer olyan gyereket jelent, akiknek az életesélyei rosszabbak, mint amilyeneket ma Magyarország biztosítani tudna. A háromgyermekes családok 40 százalékának a jövedelme nem éri el a létminimumot. Különösen nagy szegénységi kockázatnak vannak kitéve azok a gyermekek, akiknek szülei munkanélküliek vagy akiket egyedülálló szülő nevel.

„Meggyőződésem, hogy csak apró lépésekkel és helyben – az önkormányzatok bekapcsolódásával és szociális munkások segítségével - lehet tartós eredményeket elérni” – mondta a miniszteri biztos. A hatások azonban együttesen elősegítik a Stratégia általános céljait. Csökkentik mind a mélyszegénységet, mind a szegénységet általában, továbbá hozzájárulnak a gyermek életesélyeinek javításához.

Kovárik Erzsébet szerint a szegénység csökkentése önmagában nem elég. „Ezzel párhuzamosan azt is meg kell megvalósítani, hogy anyagi helyzetük miatt ne érje a gyerekeket kirekesztés, továbbá, hogy ugyanolyan színvonalú oktatásban részesüljenek, mint a többiek. Hátrányuk leküzdését hivatott csökkenteni az a 20 milliárd forintos uniós forrással megtámogatott „Biztos kezdet” program, amely születésükt?l hét éves korukig képességeiket és készségeiket fejlesztené.

A kormányzat egyébként az idei költségvetésből 30 milliárddal többet fordít a családok támogatására. A családi pótlék összegét átlagosan 6,2 százalékkal emelték meg, többet juttatva a három és többgyerekeseknek, illetve a fogyatékos gyermeket nevelőknek.

Erkölcsi kérdés és gazdasági probléma

Súlyosabb következményekkel jár a gyermekszegénység, mint korábban - világít rá Ferge Zsuzsa tanulmánya. Csupán 4 százalékuk jut felsőfokú végzettséghez, és bár csaknem mindegyikük elvégzi legalább az általános iskolát, ötödük funkcionális analfabéta marad. Ez részben megmagyarázza, miért olyan rossz a szegénységben felnevelked?, az iskolai pályafutásukat hamar megszakító gyerekek elhelyezkedési esélye. “Ha ezen nem változtatunk, a szegénységben élő gyerekek problémája hamarosan nem csupán súlyos erkölcsi kérdés, hanem az egész társadalom gazdasági gondja lesz. A megoldásban segít a „Biztos kezdet” programunk” - hangsúlyozta Kovárik Erzsébet.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!