Hírek

2007.05.22. 05:34

Munkavédelem gyerekcipőben

Évente több mint 150 ezer ember veszti életét a munkahelyi balesetek és a foglalkoztatási betegségek következtében az Európai Unióban. Becslések szerint a munkahelyi balesetek egyharmadára nem derül fény.

Tóth Marcella

Három és fél percenként hal meg valaki munkavégzésre visszavezethető okok miatt az unióban. Munkahelyi baleset következtében évente 8900-an, foglalkoztatási betegségek miatt pedig 142 ezren halnak meg. Az Európai Bizottság Munkavédelmi Ügynöksége ezért is döntött a Kezdeményezés az Egészséges Munkahelyért kampány elindításáról. A kampányban a tizennégy legveszélyeztetettebb országban, vagyis a 2004-ben csatlakozott tíz tagállamban, valamint Bulgáriában, Romániában, Törökországban és Horvátországban tartanak szemináriumokat a munkahelyi biztonságról.

Ma még a munkaadók többsége számára nem egyértelmű, hogy a munkavédelemre fordított befektetések egyértelmű gazdasági haszonnal járnak. A nemzetközi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a munkavédelemre költött egy euró hat-hét euró megtakarítást hozhat – hangsúlyozta tegnapi sajtótájékoztatóján Gádor János, az Európai Munkavédelmi Ügynökség Nemzeti Fókuszpontjának vezetője.

A baleset ugyanis nemcsak munkaidő-kiesést jelent, hanem számos közvetett és közvetlen költséget is okoz a munkáltatónak, a dolgozónak fizetett kártérítés mellett. A munkabiztonság fokozza a termelékenységet is, mivel kevesebbet hiányoznak betegség miatt a dolgozók. Különösen veszélyes ágazatok az építőipar, a mezőgazdaság, a halászat, a szállítás, az egészségügy és a szociális szolgáltatások.

A betegszabadságok fele a stressz számlájára írható

A betegállomány igénybevételének ötven-hatvan százalékát a munkahelyi stressz számlájára lehet írni az Európai Bizottság adatai szerint. Főként a túlmunka, gyakran a kötött vagy betarthatatlan határidők, az erős összpontosítás, a rossz munkahelyi légkör, a hiányos információáramlás, a kiszámíthatatlan elvárások, az elégtelen értékelés, a vártnál kisebb béremelés váltja ki a stresszt. Mindez testi panaszokat, fej-, hát-, gerinc- és gyomorfájdalmakat, valamint végtagzsibbadást, illetve alvászavart is okozhat.

A hivatalos statisztikák szerint az unióban az elmúlt évben összességében csökkent a munkahelyi balesetek száma, csakúgy mint Magyarországon. Becslések szerint ugyanakkor a balesetek harminc százalékára egyáltalán nem derül fény. Annak ellenére, hogy kötelező bejelenteni, ha a dolgozó három napon túl gyógyuló sérülést szerzett. A titkolózáshoz a munkavállalók is asszisztálnak, többnyire azért, mert féltik az állásukat. Magyarországon problémát jelent az is, hogy ahol feketén foglalkoztatják a dolgozókat, ott szinte semmilyen munkavédelemről nem lehet beszélni.

A legálisan működő kis- és középvállalatoknak jelentős versenyhátrányt jelent a törvénysértőkkel szemben, ha betartják a munkavédelmi szabályokat. A szakemberek azt remélik, hogy a fekete foglalkoztatás visszaszorításával tovább javulhat a munkavédelem helyezete is. Ezen javíthat az is, hogy az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség honlapján nemsokára már nemcsak a munkaügyi bírságot kapott cégek adatait hozzák nyilvánosságra, hanem azoknak a vállalatoknak a nevét is, amelyeket munkavédelmi bírság megfizetésére köteleztek.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!