Haszonélvezeti jogot akarok, de későn jutott eszembe

Több lehetősége van a kedves olvasónak, hogy megoldja a helyzetet – mondták a dr. Schneider Ügyvédi Irodában. Fel kell azonban készülni rá: nem biztos, hogy a vállalkozás sikerülni fog. A hölgy ugyanis utólag tudta meg, hogy nem jegyeztek be a nevére haszonélvezeti jogot, illetve hogy erre lehetősége lett volna. Márpedig a nem-tudás nem lehet mentség arra, hogy valamilyen joggal nem él az ember.

Az egyik lehetőség a békés út. A hölgy megegyezhet a lakást megvásárló lányával. Vagyis közösen módosítják a szerződést, belefoglalva a holtig tartó haszonélvezeti jogot.

Szintén békés megoldás, ha egy egyoldalú nyilatkozattal az unoka tulajdonában lévő ingatlanra rávezetik a haszonélvezeti jogot. Ilyenkor a szerződés a nagyanya és az unoka között köttetik. (Feltéve, ha az unoka nagykorú.)

Előfordulhat, hogy a felek nem tudnak egymással dűlőre jutni. Hiszen a haszonélvezeti jog erősebb a tulajdonnál is. Addig, amíg élvezője él, a másik nem rendelkezhet a lakással.

Olvasónk bíróságon megtámadhatja az adásvételi szerződést. A perben hivatkozhat arra, hogy míg ő jóhiszeműen eladta a lakását, a másik oldalon őt tévedésbe ejtették. Mondhatja a bírónak: ő abban a hiszemben volt, hogy a haszonélvezeti jog az övé, és nem tudta, hogy ez nincs benne a szerződésben.

Más kérdés, hogy ez az érvelés igen gyenge lábakon áll. Nehéz ugyanis bizonyítani, hogy az eset a fentiek szerint történt. Érdemes tudni: a haszonélvezeti jog megszerzőjének illetéket kell fizetnie. Az összeget az ingatlan értéke és az életkor alapján állapítják meg.