2008.02.27. 13:07
Nem lesz rendkívüli ülés a Déli Áramlat miatt
Nem hívják össze szerdára vagy csütörtökre az Országgyűlés rendkívüli ülését a Déli Áramlat gázvezetékről szóló orosz-magyar megállapodás aláírása miatt. Ezt Mandur László, az Országgyűlés alelnöke jelentette be szerdán a házbizottság rendkívüli ülése után.
Elmondta: a testület ülésén nem volt egyetértés a Fidesz kezdeményezéséről, ezért a külföldön tartózkodó házelnököt helyettesítve, nem hívja össze a rendkívüli plenáris ülést. Az alelnök ezt azzal indokolta, hogy a házszabály szerint az ülés kezdeményezésétől számítva 48 órát kell hagyni a napirend kiküldésére és arra, hogy a képviselők megismerhessék a javaslatot, ráadásul a frakciók sem tudnák garantálni a határozatképességet. A Fidesznek arra a felvetésére, hogy korábban is volt példa arra, hogy egy nap alatt sikerült összehívni a parlamenti ülést, azt válaszolta: emiatt az Alkotmánybíróság utólag el is marasztalta az Országgyűlést. Az indoklás szerint a házszabálynak a 48 órára vonatkozó paragrafusát nem lehet áthágni, és azóta ezt nem is tesszük meg - hangoztatta az Országgyűlés alelnöke.
Mandur László emlékeztetett arra, az országgyűlési képviselők megkaphatták a tájékoztatást és kifejthették a véleményüket a szerződésről a három parlamenti bizottság együttes ülésén. A Fidesz kedden kezdeményezett rendkívüli plenáris ülést szerdára vagy csütörtökre azért, hogy a Ház tárgyalja meg azt a határozati javaslatot, amelyben felkérik a kormányt: még a megállapodás aláírása előtt teljes körűen számoljon be az Oroszországgal és Gazprommal folytatott tárgyalásokról, a Déli áramlat magyarországi szakaszának megépítéséről és működtetéséről, valamint arról, hogy a beruházásnak milyen hatásai vannak a közös uniós energiapolitikára, illetve a tervezett Nabucco-gázvezetékre. A Medgyessy-kormány időszaka alatt, 2003 júniusában egyszer már volt példa arra, hogy Szili Katalin házelnök még aznap összehívta az Országgyűlés rendkívüli ülését, amikor Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a kórháztörvényt a parlamentnek. Ez az eljárás azonban alkotmányellenesnek bizonyult, így decemberben az Alkotmánybíróság emiatt meg is semmisítette a kórháztörvényt.
Akkor az Országgyűlés hétfői rendes ülése után, még aznap este tartottak egy rendkívüli ülést, amelyen a kormánypárti képviselők ismét elfogadták az államfő által visszaküldött törvényt. A Fidesz akkor kivonult az ülésteremből, mert az eljárást házszabályellenesnek és alkotmányellenesnek tartotta, arra hivatkozva, hogy a házszabály szerint az Országgyűlés elnökének az ülés napirendjére vonatkozó javaslatát legkésőbb két nappal az ülés kezdete előtt el kell juttatnia a képviselőkhöz, illetve a köztársasági elnökhöz. A kórháztörvény ismételt elfogadása után, több párt és szervezet is az Alkotmánybírósághoz fordult, amely 2003. decemberében megsemmisítette törvényt, azzal az indokkal, hogy az Országgyűlés megsértette a jogszabály újratárgyalására vonatkozó alkotmányi előírást és az érdemi tárgyalást biztosító eljárási szabályokat.